A megőrzött, fennmaradt források segítik a katolikus egyházat ezek megítélésében. Hazánk sem szűkölködik ebben a témában, ugyanis sokakat avattak fel ilyen titulusokkal Szent István királyunk után is, ami nem mítoszokra alapult. A Sors/Fordító mai adásában Limbacher Gábor néprajzkutató és Vésey Kovács László, a Pestisrácok.hu újságírója Nagyhét szerdáján ezt a témát vette górcső alá.
Szentek, akiknek testeit vagy testrészeit a mai napig láthatjuk. Adásunkban több ilyen eset is szóba került, például a Szent Jobb is, ugyanis Szent István ezzel a kezével osztott adományokat, amely a mai napig megmaradt szinte eredeti valójában és látható, nem egy szándékosan mumifikált dologról van szó.
Szó esett a zarándokhellyé vált Máriapócsról is, ahol a Könnyező Madonna a törökök ellen induló sereget segítette. De ne rohanjunk ennyire előre, térjünk vissza Szent István királyhoz, és Szent Lászlóhoz. István király a németek ellen indult hadakozni, amikor Lajtakáta településen megállt a Szent Anna kolostornál és áldást kért. Az akkori feljegyzések szerint az építmény fénnyel telt meg, ami hihetetlennek tűnt, a sereg pedig megkapta az áldást. A sikeres hadjárat után királyunk visszatért a településre, hogy köszönetet mondjon és magával vitte sebesült katonáit is, akik csodával határos módon felgyógyultak a kolostor környékén.
Műsorunkból arról is bővebb tájékoztatás kaphatnak, miért történhetett, hogy Szent László király holttestével az általa alapított Nagyváradra indultak a földi maradványait szállító szekeret húzó állatok, és nem oda, ahol eredetileg el akarták temetni. Húsvét előtt jobb adást nem is adhatunk önöknek. Minden, amiről tudtak és ami kimaradt eddigi olvasmányaikból, a SORS/Fordítóból kiderül.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Magyar Nemzet
