Globál: Mit tehet a gazdasággal a koronavírus?
Recseg-ropog Európa a koronavírus-járvány miatt. Az egészségügyi problémák mellett a gazdaság szenvedi el a legnagyobb csapást. Erről volt szó a HírTV Globál című műsorának eheti adásában. A 2020-ra vonatkozó eddigi terveket egyelőre félre kell tenni, a koronavírus veszélyt jelent az emberekre és a gazdaságra nézve is - ezt mondta Varga Mihály az eurózóna pénzügyminisztereinek videokonferenciája után. Az Európai Unió gazdaságát hatalmas csapás éri a fertőzés miatt. A turizmus gyakorlatilag megszűnt, sorra állnak le a gyárak, az államok pedig arra rendezkednek be, hogy rövid idő alatt a 2008-as gazdasági világválság szintjére esik vissza termelékenység és ismét nőhet a munkanélküliség.
Néhány napja még legördültek a futószalagról a PSA konszern autói, azonban március 19-ig tizenöt gyárában állítja le a termelést a Peugeot-Citroen csoport, amely az Opel tulajdonosa is. A döntés következtében Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Szlovákiában és Portugáliában állnak le a gyártósorok. Nem csak közvetlenül a koronavírus-járvány terjedése nyomán életbe léptetett korlátozások miatt, hanem azért is, mert a beszállítók nem tudják teljesíteni a megrendeléseket alapanyag hiányában.
Németország gazdaságát is komolyan érinti a járvány. A német gazdasági miniszter ellátási gondokról beszélt a sajtónak.
“Egyes iparágak, a turizmus a vendéglátás, vagy a rendezvényszervezés már jelenleg is komoly válságban vannak. Negatív hatásokra számítunk ugyanakkor az üzemek ellátásában is, azonban a zavar mértékét majd csak a következő hetek mutatják meg”
- fogalmazott Peter Altmaier.
Hatalmas lejtmenetben vannak az európai tőzsdék is. Naponta 5-10 százalékkal esnek a részvényárak, a piacokat a központi bankok intézkedései sem tudták megnyugtatni. A részvényesek attól tartanak, hogy sokan elveszíthetik jövedelmüket, és emiatt hanyatlik a kereslet. Szakértők ezen a ponton várnak támogatást a központi bankoktól.
“Európában az a fontos, hogy a keresleti oldal támogatást kapjon. Biztos jövedelmekre van szükség. Gondoljunk csak azokra a magánemberekre, akik a megrendelésektől függenek és most attól tartanak, hogy nem lesz jövedelmük. Egyértelművé kell tenni számukra, hogy védelmet élveznek, értelmes dolog időről-időre támogatni a fogyasztást”
- magyarázta egy tőkepiaci elemző.
Persze jelenleg a turizmus szenvedi el a legnagyobb károkat. A határok lezárásával a külföldiek elmaradnak, a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek mind bevétel nélkül maradnak - látjuk ezt Olaszországban. Mivel még nem tudni mikor lesz vége a zárlatnak, megjósolhatatlan, hogy mikorra áll helyre legalább részben a turisztikai ipar.
Az Európai Bizottság a gazdasági károk enyhítésére bejelentette, hogy 37 milliárd eurós segélyprogramot indít. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a fő célok között említette az idegenforgalom, a kiskereskedelem és a szállítmányozási szektorok támogatását, és segítséget ígért a bankszektor likviditási problémáinak megoldásához is. A bizottság a tagállami költségvetési hiányok kapcsán is elnézőbb lesz.
“A bizottság aktiválja azt a záradékot, amely lehetővé teszi az államok költségvetésének rugalmasabb támogatását. Ez gazdasági válság esetén megengedi a költségvetés kiigazítását is”
- mondta a bizottsági alelnök, Valdis Dombrovskis.
A szabályok, valamint az európai uniós gazdasági célok újraértelmezésére a tagállamoknak minden bizonnyal szükségük lesz, hiszen a nyáron még a legoptimistább előrejelzések szerint is hatályban lesznek a különleges járványügyi szabályok. Az Európai Unió tagállamainak pedig addig eurómilliárdokkal kell támogatniuk az egészségügyet, ezután pedig a nehéz helyzetbe került vállalatokat is.
A stúdióban Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője beszélt a kialakult helyzetről.
„A 2008-as gazdasági világválság az, ami a legtöbbünk emlékezetében még él, ez az, amiről van tapasztalatunk, de ez azért egy nagyon más jellegű amit most látunk. Miért? A 2008-as válságot azt idézőjelben mi magunk termeltük ki. Mit jelent ez? A 2008-as válság a gazdaságon belülről jött és egy gazdasági jellegű válság volt. Most viszont azt látjuk, hogy nem a gazdaságban történt valami, hanem egy egészségügyi válság helyzet az, ami nyomot hagy a gazdaságban, tehát más az eredete és ebből következően más az eleje és más a vége”
- mondta Regős Gábor.
Teljes adás:
HírTV
