
Magyar állampolgárságot is árult volna egy üzleti kör, negyedmilliárd forintért adták volna a magyar útleveleket – a terv állítólag a miniszterelnök ellenállásán bukott el. A Hír TV által megkérdezett közgazdász viszont a letelepedési kötvényt sem tartja elfogadhatónak, ugyanis ahhoz így feketelistás emberek is hozzájuthatnak. A kormányzati nyilatkozatok szerint több ezer külföldi, főleg kínaiak, oroszok és irániak vásároltak letelepedési kötvényt. A ma miniszteri esküt tett Rogán Antal korábbi bizottsági meghallgatásán is kiállt a program mellett.
„Ez olyan program, amely pénzt hoz az országba és nem visz. Egyetlen fillér közpénzt sem visz el senki” – Múlt pénteki bizottsági meghallgatásán vette védelmébe a letelepedési kötvény-programot Rogán Antal.
Korábban többen is azért bírálták a hétfői parlamenti ülésen miniszteri esküt tett politikust, mert offshore hátterű vállalkozások húznak hasznot a kötvények külföldi értékesítéséből.
„660 milliónyi euró forrást kapott a magyar állam. Mert ez egy olyan kötvény, amely után 5 évig nem kell kamatot fizetni, ha meghosszabbítják, utána sem kell. Ez mindenképpen megtakarítás a magyar állam szempontjából. Igazi hasznát én ott látom, hogy akik élnek a letelepedéssel, azok elkezdenek lakást vásárolni, bankszámlát nyitni és ennek megvannak a plusz vonzatai” – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere.
Rogán Antal azonban arról nem beszélt, hogy nemcsak a vásárláskor, hanem az 5 éves lejárat után is jókora összeget hagy a közvetítőknél az állam. A letelepedési kötvényeket ugyanis a futamidő végén, azaz először 2018-ban az állam visszafizeti. A vevők a teljes összeget visszakapják, azaz kötvényenként 300 ezer euróhoz jutnak hozzá. A közvetítő cég viszont az eladások után kevesebbet fizet az államnak, mint a kötvények névértéke. Vagyis a különbözetet pár év után az államnak kell kipótolnia.
A Hír TV által megkérdezett közgazdász szerint a kötvények értékesítéséből befolyó pénz ráadásul az államdósság csökkentését sem segítik. „Az EU-ba való belépés reményében ennek a nagyságrendje idén augusztusig alig haladta meg az 50 milliárd forintot. Idén, ha ez a tendencia folytatódik, ez 70-80 milliárd forint lehet. Összességében pár száz milliárd forintról van szó, az államdósság szempontjából nem egy nagy jelentőségű” – mondta Tóth Gergely közgazdász.
Varga István közgazdász azt az elképzelést is elfogadhatatlannak tartja, hogy 800 ezer euróért, azaz 250 millió forintért bárki letelepedési engedélyhez jusson Magyarországon. „Aki ezt vállalja, az áruba bocsájtja a nemzet súlyát, tekintélyét, erkölcsét, mert olyan embereknek ad útlevelet, aki egyébként talán másképp nem jutnának európai útlevélhez. Kik azok, akiket a világon a feketelistán szoktak nyilvántartani?” – nyilatkozta a közgazdász.
A Népszabadság információi szerint egy Fidesz-közeli üzleti kör a letelepedési kötvények sikerét látva arra tett javaslatot, hogy áruljanak magyar állampolgárságot is. A tavaly nyáron tárgyalt bizalmas tervezet szerint 800 ezer euró, azaz mintegy 250 millió forint lett volna az ár, ami akár 450 milliárd forintot is jelenthetett volna az államkasszának. Az elképzelés végül sajtóhírek szerint a miniszterelnök ellenállásán bukott el.