Történelmi meglepetés: 1999 óta csak egyszer volt ilyen – GDP-arányos többletet ért el a magyar költségvetés
Soha nem látott fordulat: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a kormányzati szektor 2025 második negyedévében 2,2%-os GDP-arányos többletet produkált. Az idősor indulása óta mindössze egyszer láthattunk ilyen kedvező adatot. Ezzel az első féléves hiány a GDP mindössze 0,7%-át tette ki. Kitart-e a fiskális szigor a választásokig, vagy visszatér a költekezés?
Történelmi léptékű fiskális szigorra utaló adat érkezett a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH): a magyar költségvetés 2025 második negyedéve olyan eredményt hozott, amire az idősor 1999-es indulása óta mindössze egyszer volt példa. A kormányzati szektor ugyanis nem hiányt, hanem 2,2 százalékos GDP-arányos többletet produkált!
Ez a rendkívüli adat azt eredményezte, hogy az év első félévének hiánya mindössze a GDP 0,7 százalékát tette ki. Összehasonlításképpen: a tavalyi év második negyedévét 2,3 százalékos hiány jellemezte, így az egyenleg 949 milliárd forinttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a mostani adat „kifejezetten szigorú költségvetési politikáról” árulkodik.
A szigor okai, robbanó bevételek és visszafogott kiadások - A fordulat két fő tényezőre vezethető vissza
Beugró Bevételek (10,1%-os növekedés): Az első félévben a bevételek 1713 milliárd forinttal nőttek. Kiemelkedő a jövedelemadó-bevételek 15,7%-os és az áfabevételek 11,7%-os bővülése. Ez a közgazdász szerint arra utal, hogy bár a gazdasági növekedés alacsony, a bérek és a fogyasztás jelentősen nőtt, ami a költségvetés számára kulcsfontosságú. Szerepet játszhattak a bevételi oldalon az állami cégek osztalékfizetései is.
- Kontrollált Kiadások (2,6%-os növekedés): A kiadási oldal emelkedése rendkívül visszafogott volt (2,6%), ami reálértéken nézve még csökkenést is jelent. A kormányzat szigorú kézzel kezelte a kiadásokat:
- A beruházásokra fordított összeg mindössze 2,5%-kal nőtt (reálértéken csökkenés).
- A kifizetett munkavállalói jövedelmek jelentősen, 10,7%-kal nőttek.
- A kamatkiadások 11,1%-kal csökkentek, amit az uniós módszertan szerinti eredményszemléletű elszámolás magyaráz. Az állam már az alacsonyabb inflációból fakadó alacsonyabb kamatozás után fizet.
A Központi Kormányzat 2025 II. negyedévében 521,3 milliárd forint többletet mutatott, ami érdemben ellensúlyozta az első negyedévi hiányt.
Mi lesz a szigorral a választások előtt?
Regős Gábor szerint a magyar kockázati megítélés szempontjából a költségvetési helyzet az egyik kulcstényező. Bár a tavalyi hiány (a GDP 5%-a) még további csökkentésre szorul, a mostani adattal a kormányzat közelebb került ahhoz, hogy az éves hiányt a tavalyihoz képest csökkentse.
A nagy kérdés azonban az, hogy a most látott fegyelmezett fiskális politika kitart-e az év második felében, közeledve a választásokhoz, vagy visszatér a korábbi költekezés. A közgazdász óva int a túlzott optimizmustól, hiszen a negyedik negyedév általában mindig magasabb hiányt szokott hozni.
Forrás: Index
