A magyar modell diadala: versenyképes gyógyszeripar a brüsszeli szankciók árnyékában

Miközben Európa gazdasága a brüsszeli szankciók és a „gúzsba kötő” szabályok miatt nyög, addig Magyarországon a nemzeti kormány és a hazai ipar stratégiai szövetsége sikertörténetet ír. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) 35. évfordulóján tartott konferencia nemcsak a múlt ünnepléséről, hanem a józan észre alapuló jövő építéséről szólt.

A kormányzat képviselői egyöntetűen a magyar gazdaság egyik legfontosabb pilléreként méltatták az ágazatot. Orbán Viktor miniszterelnök üzenetében kiemelte, hogy a magyar gyógyszeripar hagyományosan a világ élvonalában van. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter húzóágazatnak nevezte, amely nemzetközi szinten is versenyképes.

A józan ész és a tények pedig alátámasztják ezeket a szavakat:

Innováció: Az ágazat 2023-ban 119 milliárd forintot költött hazai kutatás-fejlesztésre (K+F), ami a teljes magyar K+F ráfordítás 11,4%-a.

Versenyképesség: A MAGYOSZ tagvállalatai 1257 milliárd forintos árbevételének több mint 83 százaléka exportból származott.

Ellátásbiztonság: A hazai alapellátásban minden második beteg a szövetség tagjainak termékeivel gyógyul.

A konferencia legfontosabb híre, hogy a kormány további 22 milliárd forintos K+F pályázatot ír ki, amelyből 10 milliárd forint célzottan a gyógyszerkutatásokra fordítódik.

Ez a lépés tökéletesen illeszkedik a kormány pragmatikus gazdaságpolitikájába. Ahogy Nagy Márton kiemelte, a 2024-es stratégiai megállapodás egyik legfontosabb eredménye a gyógyszeripari extraprofit adó eltörlése volt. Ezzel a kormány nem elvett, hanem lehetőséget adott a cégeknek, hogy ezt az összeget visszaforgassák a magyarországi fejlesztésekbe.

A siker értékét növeli, hogy – ahogy Orbán Viktor üzenetében fogalmazott – mindezt egy olyan környezetben kell elérni, ahol "a háború, az energiaválság, valamint a növekedést gúzsba kötő uniós szabályok és szankciók is folyamatosan szívják el az erőnket".

Takács Péter államtitkár ehhez kapcsolódva hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség pontosan azért dolgozott, hogy az európai gyógyszerstratégia – a józan ész alapján, a Covid-járványból tanulva – minél több gyártási folyamatot Európán belülre hozzon vissza, és egyensúlyt teremtsen a környezetvédelem és az ipar versenyképessége között.

Konklúzió: A MAGYOSZ konferenciája a nemzeti érdek és a gazdasági racionalitás találkozása volt. A magyar modell bebizonyította: ha a kormány partnerként, nem pedig ellenségként kezeli a hazai ipart (az adókat csökkenti, a K+F-et pedig célzottan támogatja), azzal egyszerre szolgálja a magyar betegek ellátásbiztonságát és a nemzetgazdaság globális versenyképességét.