Szalai Piroska rámutatott: a kabinet által vállalt intézkedések – köztük a személyi jövedelemadó-kedvezmények felülvizsgálata, a kamattámogatások leépítése és a multinacionális láncokat sújtó kiskereskedelmi különadó módosítása –
közvetlenül a magyar háztartásokat és a hazai kisvállalkozásokat hozzák nehéz helyzetbe.
Szalai Piroska kiemelte, hogy a beharangozott uniós milliárdok jelentős része valójában újabb külföldi hitel, amely a tavalyi költségvetési hiánnyal összemérhető mértékben növeli az államadósságot, miközben a források egy részét nem is Magyarországon megvalósuló informatikai projektekre és a vasúti közlekedés külföldiek előtti liberalizációjára fordítják. A szakértő szerint a korábban a lakossági rezsicsökkentést és árstoppokat finanszírozó különadók megnyirbálása, valamint a 3 százalékos fix kamatozású első lakáshoz jutók támogatási rendszerének veszélyeztetése miatt a negatív spirálba kerülő lengyel és román költségvetési példa várhat a hazai gazdaságra is.
