
Hiába az uniós felfüggesztés, továbbra is fizetniük kell a felügyeleti díjat az élelmiszerláncoknak a kereskedelmi szövetség szerint. A jogszabályt csak a parlament módosíthatná, de a képviselők nyári szünetre mentek, és az Országgyűlés legközelebb csak szeptemberben ül össze. A kancelláriaminiszter egyértelművé tette, hogy az élelmiszerláncoknak és a dohánygyártóknak a jövőben is fizetniük kell. A hasonló logikájú reklámadó is megmaradt, igaz, a törvényt – Brüsszel nyomására – úgy módosította a magyar parlament, hogy a hazai tulajdonú médiavállalkozások lettek a vesztesek.
„A Philip Morris jelentette fel Magyarországot a dohányipari különadóval szemben.” Ezt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte a nyilvánossággal a kancelláriaminiszter. Lázár János nemcsak közölt, üzent is az amerikai dohánygyárnak. Szavait egy másik multinak, a Sparnak is címezte, amely az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelését támadta meg Brüsszelben. „Minden ország próbálja a dohánypiacot, dohányipart megadóztatni, mint ahogy a kiskereskedelmet is, és az adó alá vontak pedig ez ellen tiltakoznak. Az a probléma, hogy az Európai Bizottság minden gond nélkül ezeknek az üzleti érdekeknek a képviselője Magyarországon, szemrebbenés nélkül védi a külföldi érdekeket. Azt tudjuk mondani a Sparnak is, a Philip Morrisnak is, hogy ha nem ebben az adónemben, akkor majd egy másikban kell fizetni, de biztos, hogy fizetniük kell. Tehát lehet az Európai Bizottsághoz menni, de akkor még többet kell fizetni” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A dohányipar egészségügyi hozzájárulását és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a reklámadó mintájára vetette ki a parlament. Minél nagyobb egy cég árbevétele, annál többet fizet – az egyértelmű vesztesek a multik. Az Európai Bizottság szerint a szabályozás ugyanúgy sérti a versenyt, mint a reklámadó eredeti változata, ezért Brüsszel a napokban felfüggesztette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányipari különadó beszedését.
Az egyik nemzetközi dohányipari vállalat magyarországi vezetője tanácstalan. A hatályos törvény szerint a különadó befizetési határideje július vége. „Nem tudjuk még, hogy fizetnünk kell vagy nem. Egyelőre vizsgáljuk a helyzetet, és reméljük, hogy a következő két hétben ez ki fog kiderülni” – fogalmazott Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco Magyarország ügyvezető igazgatója.
Ketyeg az óra a kiskereskedelemben is, július 31-ig az élelmiszerlánc-felügyelet díj első részletét is le kell róni. „Miután júliusban nem valószínű, hogy össze fog ülni az Országgyűlés, az élelmiszer-felügyeleti díjat július 31-ig előre láthatóan a jelenlegi szabályok szerint kötelesek a vállalkozások megfizetni. Természetesen nem zárható ki, hogy a kormány valamilyen intézkedéssel, állásfoglalással esetleg olyan döntést is hozhat, amellyel kilátásba helyezi, hogy ha a kifogásolt kérdésben valaki nem teljesíti a kötelezettségét, akkor azt nem fogják megbírságolni, de hangsúlyozni szeretném, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a kihirdetett jogszabály van érvényben, és aszerint is kell eljárni, ameddig az nem változik” – nyilatkozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet munkatársai visszaszámlálóval próbálják meg elriasztani a magyarokat a dohányzástól. A számláló 1 700 000-ről indult. Ennyi évet veszít el Magyarország lakossága egy év alatt a dohányzás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás miatt. „A tendencia az az, hogy hiába tudjuk azt, hogy emlőrák, méhnyakrák és tüdőrák a három legmagasabb halálozási arány a nőknél, sajnos a tüdőben lévő halálozás, az nő, és egyre többet dohányzunk mi, nők, és nem csökkentjük, pedig mi vagyunk az anyák, mi határozzuk meg a család mindennapjait és azt, hogy mit eszünk, mit veszünk” – szögezte le Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója.
Magyarországon minden 21. percben meghal valaki a dohányzás okozta betegségekben. A kormány a dohányipari különadóból építette volna fel az új budapesti kórházat.