Hőség: nehezebb lesz a sorsa az embereknek
A meteorológusok az ország nyugati részében, illetve az északi megyékben is heves zivatarokra figyelmeztetnek. Máshol közben folytatódik a hőség. A klímakutatók szerint arra lehet készülni, hogy a következő évtizedben egyre több és hosszabb hőhullám lesz Magyarországon, de hozzá kell szokni a szélsőséges időjáráshoz is.
„Biztos, hogy nehezebb lesz a sorsa az embernek” – hívta fel a figyelmet Nováky Béla klímakutató, hidrológus. Legalábbis ha továbbra is ilyen hőségriadók lesznek.
„Olyan 35 fok van kint, ha nem engedjük be a meleget, akkor is 35, esetleg 40, ha odasüt a nap, akkor 40 fok van a lakásban is vagy annál több” – Kubicz Lászlóék a klímában látják a megoldást. Azt mondják, eddig nagy nehezen átvészelték a nyarakat, de most már szinte aludni sem tudnak. „Szeretnénk egy kényelmesebb hétköznapot, ebben a kiemelten magas hőmérsékletben egy kicsit kényelmesebben élni” – panaszkodott László. Az ablakot is hiába nyitják ki, csak a meleg levegő jön be.
A Hír TV stábja által megszólaltatott másik családnál már a légkondi nemsokára otthon. Náluk megoldódott a probléma.
– Otthon hány fok van körülbelül?– Szerintem? Olyan 40. Panel, déli fekvés.
Van olyan család is, ahol már nehezebb a megoldás. Klímát nem vehetnek, mert a gyerek allergiás.
– Sokat dolgozom, mert ott 23 fok van. – De gyerekek? Feleség? – Gyerek strand, asszony dolgozik, így lehet kibírni.
Nováky Béla klímakutató-hidrológus azt mondja, ha nem lesz érdemi lépés világszinten a globális felmelegedés ellen, akkor ez jobb már nem lesz. „A folyamatban most ott tartunk, hogy az elmúlt 70-80-100 év alatt közel 1 fokkal emelkedett a globális hőmérséklet, és mindezeknek a következménye ezeknek a szélsőséges időjárásnak a megnövekedése” – mutatott rá.
A szakértők pedig további emelkedést jósolnak.
„Még szélsőségesebb lesz, egész klímaövezetek változhatnak, tehát a mai mérsékelt öv átmegy szubtrópusiba, a szubtrópusi esetleg sivatagosba, és akkor csak meg kell nézni, hogy milyen különbség van egy szubtrópusi meg a sivatagi tájhoz képest” – húzta alá Nováky.
A nagy szárazság ráadásul a vízkészletnek és a mezőgazdaságnak sem tesz jót.
„Több nedvesebb periódus lesz hirtelen és több szárazabb periódus hirtelen. Tehát változékonyabb lesz az időjárás, ezért nagyobb árvízre és nagyobb aszályra egyaránt kell számítani” – mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgató-helyettese.
A kormány árvíz esetén eddig mindig az azonnali intézkedés taktikáját követte. Most viszont felülvizsgálták az árvízszinteket, melyek mindegyike emelkedett. „Azoknak a számát szeretnénk csökkenteni a jövőben és preventív intézkedésekkel megelőzni. Mondok egy példát: Felsőzsolca vagy a Duna menti településeknél azonnal töltéseket kellett építeni. Ha ezt jó előre tervezhetően tudjuk csinálni, akkor nyilván jobb, de ott, abban a szituációban azonnal kellett intézkedni, és ha nem csináljuk meg, akkor még több baj van” – hangsúlyozta Láng István.
Az ár, a belvíz és az aszály is jelentős károkat okoz. Az utóbbi árvizeket már csak lakossági összefogással lehetett kivédeni. Most 2020-ig 200 milliárd forint kerül felhasználásra azért, hogy megelőzzék a bajt. A mostani hőségriadó vasárnap estig van érvényben. A kánikulának várhatóan ismét hidegfront, záporok, zivatarok vetnek véget, pedig van, ahol még a korábbi vihar okozta károkat sem tudták teljesen felszámolni.
