IMF: megfelelő tárgyalási alap a görög reformjavaslat
Megfelelő tárgyalási alap a görög reformjavaslat a hitelezők szerint. Az IMF elnöke, Christine Lagarde azt mondta: a mostani az eddigi legígéretesebb ajánlat, és elfogadhatónak nevezte a terveket az EU pénzügyi biztosa is. Az athéni parlament hajnalban szavazta meg a reformterveket. Az eurózóna pénzügyminiszterei ma tárgyalnak a javaslatokról.
Felesleges volt népszavazást tartani a görögöknek. A kormány végül az eredeti terveknél is durvább, 13 milliárd eurós megszorítást ígért meg a hitelezőknek. Elfogadnák a védelmi kiadások és a nyugdíjak csökkentését és az adóemelést is.
„Először is el kell ismerni, hogy előreléptünk. A görög kormány ajánlatai alapjaiban megfelelnek az intézményi elvárásoknak, amelyekről még a népszavazás előtt tárgyaltunk” – mondta az Európai Bizottság alelnöke.
Az athéni parlament szombat hajnalban szavazta meg a kormány javaslatait. Az épület előtt több százan tüntettek. Alexisz Ciprasz miniszterelnök azért vállalt a tervezettnél nagyobb megszorításokat, mert e mellé a tervezettnél nagyobb hitelt is szeretne kapni: 53,5 milliárd eurót kér az EU-tól, az Európai Központi Banktól és az IMF-től. „Sok kormány, köztük az enyém is, fenntartásokkal kezeli a görög terveket, mert a végrehajtás – tehát például a hatékony adóbevallás – meglehetősen kérdéses. Évek óta ez a gyenge pont, és most erre programot építeni meglehetősen kérdőjeles. Másrészt most olyasmiről beszélünk, amit a görögök egyszer már visszautasítottak” – fogalmazott a holland tárgyaló.
Alexisz Ciprasz az athéni rezidenciáján várja az Eurócsoport döntését. Ha a pénzügyminiszterek elfogadják a terveket, akkor vasárnap, az EU állam- és kormányfőinek is el kell fogadniuk. „A bizalom kétségtelenül fontos, az volt az ír és spanyol hitel idején is, most ezt kell helyreállítaniuk a görögöknek” – nyilatkozta az ír pénzügyminiszter, Michael Noonan.
A német kormány már korábban közölte, hogy a görögök legfontosabb követelését, az adósságelengedést semmiképp sem teljesítik.
Már elfogyott a bizalom
Egyelőre csak az olaszok, franciák, írek, illetve Málta és Ciprus támogatja a görög terveket. Ez szivárgott ki a brüsszeli tárgyalásról. A német pénzügyminiszter felvetése alapján az is felmerült, hogy a görögök öt évre hagyják el az eurózónát és amikor helyreállították a gazdaságukat – például az állami vagyon privatizációjával –, akkor újra a közösség tagjai lehetnének.
„A tizennyolc eurótagállam közül (a 19. Görögország) Olaszország, Málta, Ciprus, Írország és Franciaország – ami a hírek szerint 10 szakértőt küldött Athénba – támogatja, míg 13 ország nem támogatja, és erős a német ellenállás. A FAZ szerint a német pénzügyminiszter elutasította az előterjesztést és azt javasolta, hogy gyökeresen javítsanak az elképzeléseken, vagy adjanak el 50 milliárd euró állami vagyont, vagy 5 évre hagyják el az eurózónát. Ezt az 5 éves grexitet több forrás megerősítette. Ez új fejlemény, de úgy tűnik, hogy nagyobb esélye van ennek. Egy másik érv szerint a görögöknek arra van a legnagyobb esélyük, hogy kapjanak egy áthidaló kölcsönt, de ez is csak a túlélésre jó, hiszen az IMF-nek nem fizették ki a részletet és július 20-ig kellene fizetniük az EKB-nak is, tehát elképzelhető, hogy ezekre kapnak egy áthidaló kölcsönt” – nyilatkozta a Hír Televízió helyszíni tudósítója.
