„Nagyon forró ősznek fog Görögország elébe nézni”
Megszületett a megállapodás a görög adósságválság megoldására – közölte a maratoni hosszúságú brüsszeli csúcstalálkozó után Donald Tusk. Az uniós állam- és kormányfők testületének elnöke szerint ezzel Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alapból folyósítandó újabb pénzügyi támogatásról.
„Nem lesz grexit, vagyis Görögország marad az eurózónában” – ez volt az egyik legjelentősebb Jean-Claude Junckernek. Az Európai Bizottság elnöke elégedett az eredménnyel, amit a 17 órán keresztül tartó csúcstalálkozón sikerült elérni. Pedig a munka java még hátravan, hiszen a megegyezést végre is kell hajtani.
„Több szigorú feltételnek kell teljesülnie: a nemzeti parlamenteknek, köztük a görögnek is jóvá kell hagynia. Tárgyalásra is szükség van még, hogy az ESM-program hivatalosan is megkezdődjön. Ez a megállapodás lehetőséget ad Görögországnak, hogy visszatérjen az útra és hogy visszaszerezze európai partnerei támogatását. Ez kivédi a társadalmi, gazdasági és politikai következményeket, amelyet egy negatív eredmény hozott volna. Üdvözlöm az előrelépést és Görögország konstruktivitását, amely segített helyreállítani a bizalmat az eurózónában – jelentette ki az Európai Tanács elnöke.
A görög kormány számos új adónem bevezetését vállalta, az áfa és a társasági adó növelését, nyugdíjak csökkentését, valamint a hatékonyabb állam megteremtését. A megállapodást szerdáig meg kell szavaznia a görög parlamentnek, de más tagállamok törvényhozásának is hozzá kell járulnia.
„A 19 euróövezeti ország egyhangú döntése megnyitja az utat számunkra, hogy javasoljuk a német törvényhozásnak, szavazzák meg a konkrét tárgyalások megkezdését egy Görögországnak nyújtandó stabilitási programról. Teljes meggyőződéssel tudom ajánlani a tárgyalások megkezdését” – mondta a német kancellár.
A tárgyalások során a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a német álláspont szerint a görögöknek létre kell hozniuk egy 50 milliárd eurós alapot az állami vagyonból, amely fedezetet nyújt a tartozás egy részére, illetve el kell fogadniuk azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap szakértői visszatérjenek Athénba.
„Kétségtelenül úgy érezzük, ez az első lépés a növekedés újraindításához. Most végre kell hajtanunk az intézkedéseket és folytatnunk kell a következő lépésekkel” – mondta a valutalap első embere.
A megállapodás értelmében Görögország a következő három évben körülbelül 80 milliárd euró összeghez juthat. Az első gyorssegély egy hét múlva érkezhet, 7 milliárd euró értékben, ezt követheti augusztusban egy újabb 5 milliárd eurós kölcsön.
Pogátsa: Az eurózóna végét jelentheti
Az eurózóna végét jelentheti a görög válság – mondta híradónknak Pogátsa Zoltán. A közgazdász úgy fogalmazott, hogy Görögország a megegyezéssel gyakorlatilag elvesztette szuverenitását. A szakember szerint az is lehetséges, hogy Athénban még idén új választásokat kell kiírni. „Amikor egy ország föladja a szuverenitását a GDP-je 27 százaléka tekintetében, és ott letétbe helyezi egy luxemburgi alapba, amelyről tulajdonképpen nem is ő dönt, hát ez valami elképesztő dolog. Elég közel van a dolog ahhoz, hogy gyakorlatilag egy puccsot hajtottak végre, az eurózóna politika elitje egy tagállammal szemben” – nyilatkozta a közgazdász.
A magyar állampapírpiacot egyelőre nem érintette a görög válság az Államadósság Kezelő Központ szerint. A forint állampapírokat a hazai befektetők könnyedén meg tudták venni. A görög megállapodás hírére erősödött az euró.
Forró ősz közeleg
Egy másik görög szakértő úgy véli: az athéni parlament szerdán elfogadja az eurócsoporttal kötött megállapodást. Fokasz Nikosz szerint nagy ellenállás várható a Szirízán belül, de ez nem veszélyezteti a csomag elfogadtatását. A görögök egyelőre várakozással tekintenek az új intézkedésekre, amelyek bevezetését Alekszisz Ciprasz vállalta.
„Nagyon sokat fog nyomni a latban, hogy Ciprasz hogyan kezeli a kérdést, Az első nyilatkozatai azt sugallják, hogy abban a dimenzióban fog mozogni, hogy nagyon nagy ellenállást fejtettek ki, megakadályoztak ennél sokkal rosszabbakat, tehát a dolgot úgy fogja tálalni, hogy az adott körülmények között ez volt a lehető legjobb eredmény, és ha valakinek, akkor ezt neki elhiszik. Hogy neki elhiszik-e, az kérdés. Tehát itt minden viszonylagos. A bankok bezárása már elvben érintette a hétköznapi életet (…), ezeknek az intézkedéseknek az a jellegzetességük, hogy adó formájában jelennek meg, nagyon forró ősznek fog Görögország elébe nézni” – mondta a Hír TV-nek az ELTE egyetemi tanára.
Kemény fellépés
Kemény fellépést eszközöl az Európai Unió Görögországgal szemben a Hír TV brüsszeli tudósítója szerint. Azt követően, hogy megszületett a megállapodás a görög adósságválság megoldására, ha a görög költségvetésben hiány mutatkozna, egy automatikus mechanizmus lép életbe a jövőben.
Államosítanák a görög áramszolgáltatásokat, valamint megreformálnák egészében a görög állam működését, ugyanis a felek szerint ott jelentkezett a legnagyobb probléma az elmúlt időszakot tekintve – így az adók behajtásában.
A görögöknek létre kell hozniuk egy 50 milliárd eurós alapot az állami vagyonból, Arató László szerint ezt forgalomképes céges elemekből, továbbá más vagyonelemekből, például kikötőkből tennék össze, de a várakozások szerint az összértékük maximum a 17 milliárd eurót éri majd el.
A folyamatokat több fél is felügyeli majd, így az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. Az intézkedések lényeges változást hoznak a társasági adó mértékében, megadóztatnák a nagyobb hajókat, és az idegenforgalomra is nagy hatással bíró változásokat vezetnek majd be.
A ma született egyezséget hat európai uniós tagállamnak kell elfogadnia, a legnagyobb fenntartása egyébként a finneknek van.
A kockázatosabb elemek mennek, csekély mozgás a forint árfolyamában
A döntést követően a kockázatosabb elemeket veszik az emberek András Bence, a Portfólió.hu elemzője szerint. Mint a Hír TV-nek elmondta, a tárgyalást követően leginkább a portugál kötvényárfolyam emelkedett, de a német tőzsdén is érezhetőek változások. A forint némileg erősödött az elmúlt időszakban, az euró összességében mintegy 0,7 százalékos árfolyamvesztést szenvedett el a dollárhoz képest.
Nagyobb fellendülést akkor tart elképzelhetőnek a televíziónknak nyilatkozó szakértő, ha a július 15-i határidőre sikerül elfogadni négy intézkedést a görögök részéről. Úgy látja, addig tartani fogja az EKB a 60 eurós készpénzfelvételi limitet, ameddig a szerdai intézkedéscsomagot törvénybe nem iktatják.
