Vaktérképen próbálnak eligazodni a menekültek
Koszovót a biztonságos országok közé sorolja egy kormányrendelet, a külügyminisztérium viszont nem ajánlja az utazást az egykori szerb tartományba. Nem ez az egyetlen ellentmondás a migráció megfékezésére elfogadott jogszabályban. Önkéntesek szerint a határsértők hiányos tájékoztatást kapnak a magyar hatóságoktól, a vaktérképen például alig tudnak eligazodni.
Az egyik pakisztáni férfinak 48 órán belül kell eljutnia Pécsről a debreceni menekülttáborba.
– Ez egy térkép, tábori papír, információs lap, és ez egy vonatjegy– És te érted, hogy ez mi? Angolul van? – Nem, nem, nem angolul. Ez van angolul– Érted, hogy ezek mik? – Nem
A négy papírból három magyar nyelvű, csak az információs lapot írták angolul.
A budapesti Nyugati pályaudvaron a menekültek a bevándorlási hivataltól kapott vaktérképen próbálnak kiigazodni. Kalauzolásukban civil szervezetek segédkeznek. „Mi igazából személyesen át szoktuk őket kísérni egyik pályaudvarról a másikra, illetve ott eligazítjuk őket” – mondta az egyik civil szervezet tagja.
A Belügyminisztérium e-mailben annyit közölt a Hír TV-vel, hogy a bevándorlók minden szükséges dokumentumot megkapnak az általuk ismert és beszélt nyelven. „Nagyon kevés információval rendelkeznek arról, hogy hova és hogyan is kell nekik eljutni” – ezt mondja a migránsokat segítő önkéntesek szóvivője.
„Nincsenek tisztában azzal, hogy milyen időtartamon belül kell nekik eljutni a befogadótáborba. Nagyon sokan azt hiszik, hogy az a papír, az eleve egy tartózkodási engedély, és nincsenek azzal tisztában, hogy az le fog járni és ezzel a papírral még meg sem indult maga a menekültügyi eljárás” – hangsúlyozta a Migration Aid Csoport sajtófőnöke, Zsohár Zsuzsanna.
A vonatjegyet ingyen kapják a menekültek, de a pótjegyet a gyorsvonatra már nekik kell állniuk, a részükre fenntartott vasúti kocsit pedig rájuk zárják. Az egyik afgán férfi Szerbia felől érkezett, amelyet – Koszovóval, Bosznia-Hercegovinával és a többi balkáni országgal együtt – biztonságos országgá minősít egy friss kormányrendelet.
A rendeletre és a menedékjogi törvény augusztus 1-jétől hatályos szigorítására hivatkozva a hatóságok automatikusan elutasíthatják a Balkánról érkezők menekültkérelmét. Jogorvoslatra elvileg lehetőséget kapnak a migránsok, ha tudják, bizonyíthatják, hogy nem kaptak megfelelő védelmet a biztonságossá minősített országokban.
„A vita majd Szerbiáról lesz és Macedóniáról, ez a kormányrendelet ugyanis azt állítja róluk, hogy biztonságos, de a menekültügyi törvény, amit a kormány nem írhat felül, az továbbra is azt írja elő, hogy ezt egy eljárás során kell tisztázni, hogy az adott személy tekintetében van-e mód hatékony jogvédelemre. Szerbiában tavaly több mint 16 ezer kérelmet adtak be és 15-öt folytattak le, tehát nyilván nincs hatékony jogvédelem Szerbiában, ezért az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa most is azt vallja Szerbiáról, hogy nem biztonságos harmadik ország” – közölte a Hír TV-vel Nagy Boldizsár, a Közép-európai Egyetem docense.
A kormányrendelet nincs egyébként összhangban a Külügyminisztérium országlistájával. Koszovót a rendelet a biztonságos országok közé sorolja, miközben a külügy nem ajánlja az utazást az ország északi részébe. Törökország esetében fordított a helyzet, a kormányrendelet szerint nem számít biztonságos országnak, a külügyminisztérium viszont nem vette fel az utazásra nem ajánlott országok listájára Törökországot.
