Az alaptörvény negyedik módosításáról voksolnak
Ma szavaz a parlament az alkotmány negyedik módosításáról. A javaslatot valamennyi kormánypárti képviselő előterjesztőként jegyzi.
Az indítvány alaptörvénybe foglalná az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítenék a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.
Középiskolásokat állítottak elő
Tüntető középiskolásokat állítottak elő a rendőrök az Országház elől. A diákok az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoztak, és akadályozták a forgalmat. A rendőrök először igazoltatták a fiatalokat, akik a felszólítás után sem hagyták el a parkolót, ezért elvitték őket. A Hallgatói Hálózat közleményben biztosította támogatásáról a tüntető középiskolásokat, azt írták, a diákok célja nem a képviselők mozgásának korlátozása.
Összeült a Fidesz-frakció
Egységesen támogatja a Fidesz–KDNP parlamenti frakciója az alaptörvény negyedik módosítását. Harrach Péter, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely, mint mondta, megfelel az Alkotmánybíróság eddigi döntéseinek. A délelőtti frakcióülésen Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket a törvényjavaslat miatt kialakult nemzetközi helyzetről is.
A kormányfő egyébként a hétvégén levélben biztosította az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.
Tovább módosulhat
Az alaptörvény hosszú ideig lesz a magyar közjog sarokköve, de ez nem jelenti azt, hogy nem módosul még – ezt Gulyás Gergely mondta a Magyar Nemzetnek. A Fidesz szakpolitikusa szerint az erre hivatott európai szervezetek nagyítóval vizsgálják majd a jogszabály küszöbön álló módosítását, ugyanakkor hangsúlyozta, erre csak a magyar Országgyűlés döntése után lesz lehetőség.
Sólyom a vétóban bízik
A köztársasági elnök vétójában bízik Sólyom László az alaptörvény-módosítással kapcsolatban. A volt államfő a távirati irodához eljuttatott írásában úgy fogalmaz: a változtatás csapást jelent a magyar demokráciára. Sólyom László szerint a Fidesz az alkotmányt eszközként használja a napi politikai játszmákban, a módosítást pedig csak utódja, Áder János képes megakadályozni.
Áder Berlinből nem üzen
Nem üzent Berlinből Áder János, az államfő a kétnapos németországi látogatása után fejti csak ki álláspontját az alaptörvény-módosításról. Áder János a zárószavazással kapcsolatban csak annyit közölt, világos szabályok határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek.
„Világos határidők vannak az alkotmányban, világos határidők vannak a házszabályban, hogy mit kell tennie az Országgyűlés elnökének, mit kell tennie utána majd a köztársasági elnöknek – fogalmazott Áder. – Úgyhogy a cikkel és az egész alkotmányos helyzettel kapcsolatban nem innen Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat. Egy kis türelmet kérnék, biztosak lehetnek abban, hogy meg fogják tudni, mit gondolok erről, mit gondolok a cikkről vagy a cikkben megfogalmazott kérdésekről, és mit gondolok magáról az alkotmányos helyzetről.”
Számos eszköz áll rendelkezésükre
Minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az Európai Bizottság, ha a magyar alkotmánymódosítás nem felel meg az Európai Uniós jogszabályoknak. Pia Ahrenkide Hansen, a bizottság szóvivője elmondta, az alaptörvény módosításával kapcsolatban több probléma is felmerült, egyebek közt az adatvédelem és a bírák korai nyugdíjazása terén. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, José Manuel Barrosónak írott levelében Orbán Viktor ismét megerősítette: Magyarország és kormánya elkötelezett az európai jogszabályok és értékek mellett.
„Megfogalmaztuk az aggályainkat, ügyvédeink az elmúlt napokban kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal, hogy biztosítsák, egyértelmű legyen, mely ügyekkel kapcsolatban vannak aggályaink – fogalmazott Pia Ahrenkide Hansen. – Barroso elnök ezeket közvetlenül jelezte a miniszterelnök úrnak pénteki telefonbeszélgetésükkor. Most meg kell várnunk, hogy a szavazáskor figyelembe veszik-e minden aggályunkat, ha nem így lesz, számos eszköz áll a rendelkezésünkre, jelesül a szabálysértési eljárás rendszere” – tette hozzá a Bizottság szóvivője.
Elfogadhatatlan székházfoglalás
Az alaptörvény tervezett módosítása ellen a múlt héten többször is tiltakoztak. Medgyessy Péter volt miniszterelnök Kontraszt című műsorunkban elítélte, hogy csütörtökön az alkotmánymódosítás ellen tüntetők benyomultak a Fidesz székházának udvarába. A volt kormányfő tartalmilag sem ért mindenben egyet a demonstrálókkal.
A Malév-bizottság jelentését is elfogadhatják
A parlament ülésén az alkotmánymódosítás mellett a Malév-bizottság jelentését is elfogadhatják, amely a korábbi szocialista és szabad demokrata kormányok felelősségét állapítja meg a légitársaság csődje miatt. Határozati javaslat születhet továbbá az igazságügyben dolgozók nyugdíjkorhatárának megállapításáról. Utóbbi előterjesztés alapján fokozatosan, tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára. Kivételes sürgős eljárással még hétfőn tárgyalhatják, kedden pedig el is fogadhatják a kormány villamos energiát és földgázellátást érintő törvénymódosító javaslatát. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter ebben rögzítené például, hogy az ágazati különadókon kívül más, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra.
