Magyarország büszke lehet a barátaira

Hűséget, őszinteséget, önzetlenséget és közös célokat jelent a barátság – mondta köszöntő beszédében a köztársasági elnök a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján. Áder János szerint a civil szervezet világszerte ismert tagjait az ország szeretete, egy kis nép megbecsülése és a magyarság tisztelete köti össze. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki szerint a konferencia résztvevőinek tenni akarását a magyarságtudat ösztönzi.

Az államfő a Sándor-palotában üdvözölte azokat az orvosokat, mérnököket, művészeket, üzletembereket és diplomatákat, akik az alapítvány konferenciájára érkeztek, szerte a világból. „A szándék, hogy önök Magyarország barátaiként határozzák meg magukat, megható és önmagában is tiszteletet parancsoló. Mert mit is jelent a barátság? Hűséget, őszinteséget, önzetlenséget, együvé tartozást, közös értékeket és közös célokat, de jelenti azt is, hogy van kivel megosztani örömöt és bánatot, és van kire számítani, hogyha bajba kerültünk” – fogalmazott az államfő.

Áder János azt mondta, hogy Magyarország büszke lehet a barátaira. „Sokat gondolkodtam azon, hogy mi az, ami összekapcsolja azokat, akik Magyarország barátaiként határozzák meg önmagukat. Egy ország szeretete? Egy kis nép megbecsülése? A magyarság tisztelete? Ez is, az is” – mondta a köztársasági elnök.

Az alapítványt tizenkét ismert tudós hozta létre. „Mi tenni akarunk, és szeretnénk azt elérni, hogy Magyarország sikeres legyen. És tevékenységünk, meg kell hogy mondjam, a politikától teljesen mentes” – jelentette ki Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, az alapítvány tagjai példaképet jelenthetnek a mai fiataloknak.

Ez az alapja

Magyarország célja, hogy baráti kapcsolatot építsen ki a szomszédos államokkal – ezt a külügyminiszter mondta a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján. Martonyi János kiemelte: hazánk tudomásul vette, hogy a világháború után területeinek nagy részét elvesztette, cserébe viszont azt kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék figyelembe, hogy azokkal a területekkel jelentős magyar közösségeket is kaptak. Martonyi János szerint ez az alapja a baráti kapcsolat kiépítésének az országok között.

A miniszterelnök arról beszélt a konferencián, hogy a jelenlegi politikai kurzus a vizitdíjról és a felsőoktatási tandíjról rendezett 2008-as népszavazással kezdődött. Orbán Viktor szerint az akkor létrejött társadalmi összefogást részben a pénzügyi világválság és az akkori politikai vezetés rá adott válasza tartotta fenn. Emlékeztette hallgatóságát, hogy a balliberális kormányzat 2008-ban reflexszerűen külső segítséggel – azaz IMF-hitellel – próbálta kezelni a válságot. 2010-ben a magyarok lélektani elvárása egy olyan kormány felállítása volt, amely az ország belső erőire épít – mondta Orbán.

„Ez világossá tette, hogy nagy változás fog bekövetkezni Magyarországon, mert azoknak a politikai erőknek a tudása abban állt – és ez nem kis tudás egyébként –, hogy hogyan kell baj esetén folyamatosan, aztán gyakran baj híján is külső pénzügyi erőkre támaszkodni, hogyan kell őket megszólítani, beépíteni a magyar rendszerbe, lehívni a forrásokat, és külső segítséggel túlélni az éppen előttünk álló kihívásokat. Egy ilyen, 2010-es döntés után ez a tudás leértékelődött. És az a vezetői tudás értékelődött föl, amelyik azt állította magáról – én azok közé tartoztam, akik ezt állították magukról –, hogy az ország belső erőforrásainak újjászervezésével, egy nyugat-európai általános gazdasági válság körülményei közepette is képes Magyarországot olyan állapotba hozni, hogy versenyképes legyen a következő, történelmi időszakban, tehát tíz, tizenöt, húsz esztendőben a világ más országaival” – fogalmazott a kormányfő.