NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvHírtv - Archívum

Sikeresen dokkolt a Discovery

Sikeresen összekapcsolódott a Discovery a Nemzetközi Ûrállomással. Az ûrsikló a manõver elõtt - az új biztonsági szabályok értelmében egy fordulót tett: ez alatt az ûrbázis személyzete fényképeket készített az ûrhajó sérült részérõl. A NASA ez alapján dönt majd arról, hogy a Discovery visszatérhet-e a földre. A NASA eközben repülési tilalmat vetett ki az ûrrepülõgépekre, miután a Discovery indításakor egy habszigetelõ-darab levált a külsõ üzemanyag-tartályról. Egy hasonló hiba okozta a Columbia ûrsikló tragédiáját is.

  • 2005. július 28., csütörtök 13:50
Vágólapra másolva!
A Discovery egy fordulót tett a bázis közelében a dokkolás elõtt az új biztonsági szabályok értelmében. Ez idõ alatt az ûrbázis személyzete fényképeket készített az ûrhajó sérült részérõl. Ez alapján meg lehet majd állapítani, hogy megsérült-e az ûrsikló hõvédõ burkolata, amelybõl egy négy centiméteres darab vált le az indításkor. Az elsõ eredmények a hét végére várhatók, a NASA azonban máris leállította a további ûrsilkók fellövését.

"Nem fog felszállni ûrsikló addig, amíg ki nem derítjük, hogy miért esnek le dolgok az ûrhajóról" . mondta Bill Parsons, az ûrsikló program igazgatója.

Ha a Discovery sérülését veszélyesnek ítélik, akkor nem az Atlantisz, hanem egy orosz ûrhajó hozhatná vissza a földre az asztonautákat. Ez hatalmas presztizsveszteség lenne az amerikai ûrkutatás számára. A NASA kommentárja a keddi fellövéskor még arról szólt, hogy megnyílt az út a Marsutazás elõtt. A New York Times egyenesen az egész ûrsiklóprogram leállítását követelte cikkében, mondván, a matuzsálemi korú ûrjármûvek elavultak. A cikk szerint a biztonsági javítások helyett a NASA-nak teljesen új ûrhajókat kellene építenie.

***

Folytatódik az ûrhatalmi verseny. Az oroszok a Discovery fellövését követõen jelentették be, hogy holdkörüli utakat terveznek ûrturisták számára. A kirándulókat egy hétig a nemzetközi ûrállomáson szállásolnák el. A holdkörüli túra száz millió dollárba kerül majd, ami körülbelül ötszöröse annak, amennyiért az oroszok 2001-ben felvitték az elsõ ûrturistát a nemzetközi ûrállomásra. Dennis Tito, kaliforniai üzletembert egy évvel késõbb egy dél-afrikai milliomos követte. A következõ ûrturista Gregory Olsen amerikai tudós-milliomos lesz, õ a következõ Szojuz misszióval, legkorábban októberben indulhat útnak. Az orosz és amerikai ûrhatalmak mögött Kína sem akar lemaradni. A kínaiak még az idén két ûrhajóst küldenek a kozmoszba, 2010-ig pedig 35 nõt képeznek ki ûrhajósnak. Az elsõ kínai saját ûrhajóval 2003-ban járt az ûrben, ahonnan sikeresen vissza is tért.