Veszélybe került a béke Kolumbiában, ahol a választópolgárok népszavazáson utasították el azt a békeegyezményt, amely pontot tett volna az 52 éve dúló és több mint félmillió áldozatot követelő polgárháború végére. A referendum eredménye ellenére a kolumbiai elnök és a lázadók is a béke megteremtése mellett foglaltak állást.
A kolumbiai népszavazáson kis többséggel utasították el a kormány lázadókkal kötött békemegállapodását. A szeptember 26-án aláírt egyezmény egy fél évszázados polgárháborút zárt le.
„Azt gondoltuk, hogy az "igen" győzni fog. Reméltük, hogy Kolumbia megértik, hogy ez egy történelmi esély a háború befejezésére” – nyilatkozta Deisson Pedron, aki igennel voksolt a népszavazáson.
A szavazókedvet az időjárás sem segítette, a térségben tomboló Matthew-hurrikán sokakat visszatarthatott a voksolástól. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők vezetői Kubában figyelték az eredmény alakulását.
„Megerősítjük békeszándékunkat, és ezentúl csak a szavakat használjuk fegyverként. A kolumbiai emberek, akik a békéről álmodnak, számíthatnak ránk. A béke győzni fog” – mondta el Timoleón Jimenéz, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők parancsnoka.
A lázadók a kezdetektől ellenezték a referendumot, amelynek kiírása Juan Manuel Santos kolumbiai elnök ötlete volt. Az államfő beismerte a vereséget, de közölte, hogy a lázadókkal kötött békeegyezmény a népszavazás eredményétől függetlenül életben marad. Az elnök egyúttal megerősítette, hogy mandátuma végéig küzdeni fog a békéért.
„A többség, kis különbséggel, nemet mondott. Én vagyok az első ember, aki elismerem az eredményt. Az ország másik fele igennel szavazott. Államfőként az én dolgom, hogy szavatoljam a nemzet stabilitását” – nyilatkozta Juan Manuel Santos.
A békeszerződés ellenzőit Alvaro Uribe korábbi kolumbiai elnök vezeti. Ők azt kifogásolják, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. A megállapodás értelmében a lázadók leteszik a fegyvert, és az ENSZ felügyelete alatt fél alatt politikai párttá alakul át. A megállapodás bírálói szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést. A béke 52 évnyi polgárháborús időszaknak vethetne véget. A szélsőbal- és szélsőjobboldali milíciák illetve a mindenkori kormányerők gerillaháborújában összesen több mint 260 000 ember halt meg, többségünk civil.
