Csak a parlamenti jóváhagyás után indulhat a brexit. Vagyis az Európai Unióból való kilépés elindításáról, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról a brit törvényhozásnak kell döntenie. Ezt mondta ki a londoni felsőbíróság. A keresetet egy guyanai születésű, Nagy-Britanniában felnőtt nő nyújtotta be. Gina Miller szerint a kérdés nem a kilépésről, vagy a bent maradásról szól, hanem arról, hogy egy jogállamban minden folyamatnak törvényesnek kell lennie.
„Remélem, az ítéletet, amikor a kormány elolvassa és megnézi a teljes ítéletet, bölcs döntést hoznak, és nem fellebbeznek ellene, és rendes vita lesz a szuverén parlamentünkben, amely a világ összes parlamentjének az anyja” - mondta az ítélet után Gina Miller, a jogi lépés kezdeményezője.
A döntés kihirdetése után a kormány közölte, fellebbeznek. A brit kereskedelmi miniszter pedig a parlamentben beszélt arról, hogy elfogadják a júniusi népszavazás eredményét és a kabinet végrehajtja a brexitet.
„A kormány tiszteletben tartja a referendum eredményét. Ez az ítélet fontos és összetett jogi kérdést vet fel, és helyes, ha megfontoljuk, mielőtt a következő lépésről döntenénk” – mondta a brit kereskedelmi miniszter, Liam Fox.
A jogászok magabiztosak - azzal érvelnek, hogy ha a kormány nem az alkotmányos utat választja, és nem szavaztatja meg a parlamenttel a kilépést, akkor az jogilag megtámadható lenne.
„Igen készen állunk, hogy a legfelső bíróságon harcoljunk. Először mi nyertünk, és nagyon erős bíróságunk van, és arra számítunk, hogy a legfelső bíróság pontosan ugyanezt a választ adja majd” – mondta David Greene, jogász.
Theresa May miniszterelnök korábban közölte, hogy idén még nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig elindítja a kilépést. A mostani felsőbírósági végzés azonban akár azt is jelentheti, hogy a lépés hónapokat is késhet.
