Vasárnap az izraeli kormány olyan törvényjavaslatot szavazott meg, amelyet Ben Gúrión elutasítana – állítja az egyik kisebb kormánypárt, a centrista Van Jövő (Jes Atid) elnöke. Az indítvány Izraelt zsidó nemzetállamként határozza meg, miközben az országban másfél millió palesztin él kisebbségben.
„A törvény antidemokratikus, és felhasználható lesz arra, hogy törvényessé tegyék a rasszizmust és a diszkriminációt a palesztin származású izraeli állampolgárokkal szemben. Azért is veszélyes, mert ebből újabb törvényeket vezethetnek le” – mondta egy palesztin képviselő. A törvényjavaslat szerint az arab nem számítana hivatalos nyelvnek.
A legrégebbi izraeli napilap, a Háárec azt írja: az izraeli arabokat megfosztanák kollektív jogaiktól.
A törvényjavaslat támogatói visszautasítják a bírálatokat. Szerintük a cél Izrael zsidó jellegének erősítése. „Ez a törvény demokratikus, és zsidó államként definiálja Izraelt. Semmilyen módon nem fogja sérteni a kisebbségek jogait, csupán egy újabb eszköz a legfelső bíróság kezében” – fogalmazott a Zsidó Otthon (Bájt Hajehudi) párt képviselője.
Az izraeli–palesztin feszültség a zsidó állam határain kívül is kiújult. A megszállt Ciszjordániában a palesztin tiltakozások jelképe lett egy nyolcéves kislány, aki mobiltelefonjával örökítette meg az összetűzéseket az izraeli katonákkal. „A megszállás megfoszt minket a legfontosabb jogunktól is, hogy élhessünk, hogy úszhassunk a tengerben. Amikor iskolába megyünk, mindig késünk az órákról a katonai ellenőrzőpontok miatt. Szabadságban akarunk élni, és szeretnénk, ha nem támadnának meg minket a zsidó telepesek. Szeretnénk biztonságban érezni magunkat az otthonunkban” – mondta a lány.
Izrael az ENSZ-határozatok és a Nemzetközi Bíróság döntése ellenére tartja megszállva Ciszjordániát, valamint Kelet-Jeruzsálemet, és a folytatja a zsidó telepek építését ezeken a területeken. A zsidó állam vitatja a nemzetközi határozatok érvényét.
