Elég egy jól megfogalmazott utasítás, és a mesterséges intelligencia néhány másodperc alatt összefüggő történetet ír. Egyre többen próbálják ezeket a szövegeket saját műként kiadatni, ami a magyar könyvpiacon egyre elterjedtebb gyakorlat. Vannak kiadók, akik jó pénzért vállalják, a komolyabbak visszautasítják. Ezért aztán sokan veszik a bátorságot, és egy AI alkotást a sajátjukként próbálnak meg értékesíteni. De milyen jelei vannak annak, hogy egy szöveget valójában az AI generált?
Szinyei Dalma kortárs magyar írónő, az Év Könyve közönségdíj döntőse elsősorban gyermekirodalmi műveiről ismert. Munkáiban a természet szeretete, a gyermeki képzelet, az érzelmi nevelés és a családi értékek állnak a középpontban. Szerinte az írás legfontosabb része maga az alkotói folyamat.
Az írónő szerint nem az a kérdés, hogy mennyi időt spórolunk meg az AI-val, hanem közben mit veszítünk el.
A probléma tehát nem maga a mesterséges intelligencia, az AI lehet hasznos eszköz kutatáshoz, szerkesztéshez vagy ötleteléshez. A kérdés inkább az, etikusan használják-e. A szabályozás még nem tart lépést a technológiával, az Európai Unió előírja, hogy a deepfake tartalmakat és az AI-val előállított híreket jelölni kell, a könyvekre azonban ez még nem vonatkozik. Pedig az írók szerint az olvasóknak joguk lenne tudni, mit vesznek a kezükbe, de jelenleg nem kötelező jelölni ha valaki mesterséges intelligenciát használt a könyv írásához.
