Izrael, a háromezer éves biztonságpolitikai gócpont
Izrael területe a világ olyan részei közé tartozik, amelynek történetéről viszonylag sokat tudunk. A Biblia ugyanis megőrizte a térség múltjának több ezer éves emlékeit, amelyek a zsidó–keresztény kultúrkör világában jól ismertek. A Szentírást forgatva – és a közel-keleti történelmi folyamatokat vizsgálva – szinte olyan kép alakulhat ki bennünk, mintha Izrael földje mindig is tűzfészek vagy legalábbis konfliktuszóna lett volna az elmúlt évezredekben. De vajon mi lehet ennek az oka?
Az elmúlt hetekben szakmai okokból volt alkalmam újraolvasni a Biblia első könyveit, amelyeket mind a judaizmus, mind a kereszténység Istentől ihletett műnek, a vallás alapelveinek összefoglalásaként tart számon. Ezekből az ókori közel-keleti szövegekből szinte településről településre, nemzetségről nemzetségre megismerkedhetünk a régi Izrael bizonyos korszakainak egyes régióival és szereplőivel, fontos városaival és falvaival, valamint meghatározó családjaival: törzsi, politikai, katonai, közigazgatási és vallási vezetőivel.
Minden ókori civilizációnál jobban ismerik a zsidóságra alapuló keresztény kultúrkörben a Biblia univerzumát, így az ókori Izrael világát is azok, akik rendszeresen forgatják a Szentírást. Ábrahám, Izsák, Jákob, József, valamint Mózes, Sámuel, Saul, Dávid és Salamon története mind azon a földön játszódik, amelynek múltja a zsidóság ősatyái, a pátriárkák vándorlása napjaitól az egyiptomi fogságon és az onnan való megszabaduláson keresztül odáig ível, hogy Izrael fokozatosan egységes politikai állammá fejlődik a törzsszövetségi szállásterületek laza hálózatából, hogy aztán már az ókorban több részre szakadt állam legyen (az északi királyság neve Izrael, a Jeruzsálem központú déli állam elnevezése pedig Júda volt), s végül az asszír, a babilóniai, a perzsa, aztán a makedón-szeleukida, majd a Római Birodalom hajtsa az uralma alá. Ezek a folyamatok mintegy másfél évezred alatt játszódtak le.
Bármilyen kiadású, fordítású és szövegezésű Bibliát is veszünk kézbe, már az első oldalakon testvérháborúkról és közösségek közötti konfliktusokról olvashatunk.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA.
