

Új, aggasztó részletek a lengyel légtér állítólagos megsértéséről, hírek szerint orosz drónok hatoltak be a NATO területére, amit Volodimir Zelenszkij példátlan provokációnak nevezett. Az ukrán elnök szerint a Nyugat tétlensége Vlagyimir Putyint további eszkalációra bátoríthatja. Donald Tusk a NATO 4. cikkelyének alkalmazását fontolgatja – mi történt, és mi következhet?
Állítólagos drónincidens - új részletek Lengyelországból
Hírek szerint kedd éjjel és szerda hajnal között legalább nyolc, állítólag iráni gyártmányú Sahíd típusú támadó drón hatolt be Lengyelország légterébe, ezzel megsértve a NATO területét. - írja a VILÁGGAZDASÁG. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez nem véletlen baleset, hanem Moszkva szándékos kísérlete a Nyugat reakcióinak tesztelésére. „Putyin folyamatosan feszegeti a határokat, és ha nem ütközik ellenállásba, a háború kiterjesztésére készülhet” – figyelmeztetett Zelenszkij. Donald Tusk lengyel miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, és bejelentette, hogy Lengyelország fontolgatja a NATO alapszerződésének 4. cikkelye szerinti eljárás megindítását. Ez a cikkely konzultációt ír elő, ha egy tagállam fenyegetve érzi biztonságát. Tusk hangsúlyozta: „Nincs ok pánikra, de a helyzet példátlan. Különféle forgatókönyvekre kell felkészülnünk.”
Mit jelent a NATO 4. cikkelye, és miért jelentős most?
A NATO 4. cikkelye ritkán alkalmazott eszköz: legutóbb 2022-ben, egy eltévedt rakéta miatt került napirendre Lengyelországban. Ez a cikkely tanácskozást ír elő a tagállamok között, ha bármelyikük veszélyben érzi magát, de nem jelent automatikus katonai beavatkozást, ellentétben az 5. cikkellyel, amely kollektív védelmet biztosít fegyveres támadás esetén. Az állítólagos drónincidens azért jelentős, mert hírek szerint először kellett a NATO légterében drónokat lelőni, ami új szintre emeli a feszültséget. Tusk szerint a drónok állítólag Fehéroroszország felől érkeztek, és a lengyel légvédelem sikeresen hatástalanította őket. Karol Nawrocki lengyel államfő „példátlan mozzanatnak” nevezte az incidenst, és összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. A NATO vezetése is reagált, jelezve, hogy szoros kapcsolatban áll Lengyelországgal, és képes gyorsan fellépni.
Zelenszkij figyelmeztetése - a tétlenség kockázatai
Zelenszkij és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a Nyugat gyenge válasza további provokációkra bátoríthatja Oroszországot. „Putyin büntetlenségének érzése nő, mert korábbi tetteiért nem kapott megfelelő büntetést” – írta Szibiha az X platformon. Az ukrán vezetők szerint a szomszédos országoknak erősíteniük kell légvédelmi rendszereiket, hogy az ukrán légtérben is elháríthassák a fenyegetéseket. Zelenszkij arról is beszámolt, hogy az Ukrajna elleni legutóbbi támadások során Oroszország 415 drónt és több mint 40 rakétát vetett be, ami a konfliktus intenzitását mutatja. Szerinte az európai biztonság most attól függ, hogy a NATO és a Nyugat milyen határozottsággal reagál az állítólagos légtérsértésekre.
Oroszország tagadja a vádakat
Oroszország hivatalosan nem kommentálta az incidenst, de Andrej Ordas, Oroszország lengyelországi ideiglenes ügyvivője alaptalannak nevezte a vádakat, mondván, nincs bizonyíték arra, hogy a drónok orosz eredetűek lettek volna. Lengyelország bekérette az ügyvivőt, és a helyzet további eszkalálódásától tart. A hírek szerint a drónok egy része Ukrajna felől, másik része Fehéroroszországból érkezett, és a lengyel légvédelem semlegesítette őket. Az incidensben senki sem sérült meg, és egy drón állítólag beépítetlen területre zuhant, de a történtek politikai súlya jelentős.
Mi várható ezután?
A NATO most a 4. cikkely alapján egyeztet a tagállamokkal, de a szövetség óvatosan kezeli az ügyet: az állítólagos drónincidenst nem tekintik kollektív támadásnak, így az 5. cikkely alkalmazása nem merült fel. Lengyelország további támogatást kért légvédelmének megerősítésére. Zelenszkij és Tusk egyaránt hangsúlyozta, hogy a Nyugat válasza kulcsfontosságú. Az ukrán vezetők szerint, ha nem lépnek fel határozottan, Putyin tovább eszkalálhatja a konfliktust. A következő napok tárgyalásai eldönthetik, hogy a NATO milyen irányt vesz az állítólagos légtérsértések kezelése kapcsán.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva