

Az eladósodott dél- és nyugat-európai államok a jelenlegi bizalmi természetű válság leple alatt a szegényebb kelet-közép-európai országokat sújtanák úgy, hogy velük fizettetnék meg a hosszú évtizedek óta fennálló strukturális problémáik kezelését – hívta fel rá a figyelmet György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a Magyarország élőben című műsorunkban annak apropóján, hogy az EU a vírusválság nyomán létrehozott egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapot, ugyanakkor a kérdés, hogy miből finanszírozza ezt.
A bizalmi természetű válság megakasztotta Európa, a kontinens nemzetállamainak a fejlődését, a strukturális természetű válság, ami Dél-Európát és Nyugat-Európa egyes országait sújtja pedig hosszú évtizedek óta megoldatlan problémákat takar György László közlése szerint.
Ez a bizalmi természetű válság, ha sikerül megoldani az egészségügyi problémákat, akkor el is múlik, ezt a válságot használják arra, hogy megoldjuk a strukturális természetű válságát Olaszországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak
– tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte, ezek az államok nagymértékben eladósodtak, sok helyütt 80 százalék felett van a GDP arányos államadósság, a foglalkoztatási helyzet megoldatlan.
Olaszország és Spanyolország gazdasági fejlettségét tekintve az unió átlagának 90 százaléka felett van, Magyarország és a kelet-közép-európai országok az unió átlagának 75 százaléka alatt vannak és velünk, a mi pénzükből akarják az ő strukturális problémáikat megoldani, minket pedig büntetnek azért, mert az elmúlt 10 évben elvégeztük a házi feladatunkat
– mutatott rá.
György László közlése szerint a pénzek elosztását a bizalmi természetű válság leple alatt az elmúlt 5 év munkanélküliségi rátája alapján elosztani a strukturális gondok kezelésére.
Aki az elmúlt 5 évben jól teljesített, márpedig mi magyarok jól teljesítettünk, mi kevesebbet kapnánk, mint azok, akik nem végezték el a házi feladatot
– jegyezte meg.
Az új nemzedék európai uniós programcsomag nagy trükkjének azt nevezte az államtitkár, hogy a 750 milliárd euró kezdetben teljes egészében hitelből lenne finanszírozva, de ebből egy 500 milliárd eurós rész 2023-tól már európai uniós adóbevételekből, amelyeknek egy részét vissza kellene osztani feltétel nélkül a nemzetállamoknak.
Az Európai Unió az alábbiakból kívánja fedezni az 500 milliárd eurós hitelt:
Teljes beszélgetés:
HírTV


