

Kovács Zoltán szerint az unió alapszerződésében nincs konkrét definíció arra, hogy mit kell érteni a jogállamiság mechanizmusa alatt, így annak alkalmazása csak politikai alapon történhet. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: Lengyelországot és Magyarországot egy politikai szempontrendszer alapján vonnák kérdőre, aminek nincs helye az egyeztetéseken.
„Először úgy volt, hogy 2-kor ülnek ma össze, majd 4 óra, majd 6 óra volt. Megkezdődött már a csúcs?”
- kérdezte Földi-Kovács Andrea.
„Mielőtt bejöttem, még nem. Talán 20:45 az új kezdési időpont. Ugye ilyenkor úgynevezett bilaterális, tehát kétoldalú illetve csoportos találkozók vannak, sőt az egész délután az én ismereteim szerint ezzel telt. Van miről beszélni, hiszen bár tegnap úgy tűnt, hogy közelednek az álláspontok pénzügyi kérdésekben, azért a négy illetve most már öt fukar ország – ahogy nevezik őket – megkötései és szempontjai azért alapvetően borítják fel azt a hozzáállást, amit például Németország és Franciaország tanúsít, úgyhogy nagyon kemény viták zajlanak a háttérben.(…) Elképzelhetetlenül magas szám, ezernyolcszázhuszonegy néhány euró a tét, amelyben minden országnak, szinte minden országnak más az érdeke, hiszen a nettó befizetők illetve a kohéziós, tehát a felzárkózási pénzekből részesülők más-más szempontok alapján képzelik a jövőjüket. Energetikától a zöld beruházásokon keresztül az innovációig vagy éppen a mezőgazdasági támogatásokig terjed a sor és ugye egy olyan szituációban vagyunk, amikor maga az egészségügyi válsághelyzet, amelyben az egész világ – ezen belül Európa is - van, illetve ennek a gazdasági következményei jelentik a legfontosabb lépést, ezért lenne fontos minél hamarabb megegyezni.”
- válaszolta Kovás Zoltán.
Hír TV


