A korábbi hat és fél helyett, két, két és fél évre rövidítenék le az előkészületi munkákat, így épülhetnének meg 2020-ig a múlt év végén bejelentett gyorsforgalmi utak. Az Országgyűlés június 9-i ülésén tervezik elfogadni azt a kiemelt közlekedési ügyekre vonatkozó gyorsító csomagot, amitől a jövőben kevesebb ideig tartanának az engedélyeztetési, valamint a kisajátítási eljárások.
„Minden megyei jogú város és megyeszékhely bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba megtörténjen, Szolnok városa is természetszerűen, és szeretnénk, ha autópályáink mindenképpen kiérnének az országhatárig” – ismertette a célokat Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.
A célra eredetileg 750 milliárd hazai forrást szánt a kormány, de Tasó László már 1000 milliárdról beszélt a Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia bemutatásának zárórendezvényén.
Az M4-es autópálya Szolnokot elkerülő, Abony–Fegyvernek közötti félkész szakaszának építését áprilisban fújta le a kormány. A beruházáshoz remélt uniós támogatást a szakmaiatlan és gyenge pályázat miatt bukta el a kormány Jávor Benedek szerint. A PM-es EP-képviselő az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságától kapott levélre hivatkozva jelentette ki, hogy a magyar kormány állításaival ellentétben sem kartell-, sem korrupciógyanú nem merült fel Brüsszelben.
„A bizottság 2014 tavaszán súlyos kifogásokat fogalmazott meg. Elmondta, hogy stratégiailag elképesztően silány az indoklása a projektnek, üt más, az unió által finanszírozott közlekedési projekteket, súlyos környezetvédelmi aggályokat fejeztek ki, és valóban jelezték, hogy a benyújtott finanszírozási igény is túlzott, semmi sem indokolja azt az elképesztően magas, kilométerenkénti 4 milliárd forintot közelítő árat, amellyel a magyar kormány az unióhoz fordult. 2014 tavaszán a bizottság kérte a kormányt, hogy adjon választ ezekre a kifogásokra és módosítsa ennek megfelelően a projektet. A kormány reakciója erre az volt, hogy 2014 szeptemberében visszavonta a finanszírozási igényt” – fejtette ki Jávor Benedek.
A fejlesztési tárca közlekedési programjaiért felelős helyettes államtitkára azonban cáfolta az ellenzéki politikus állításait. Elmondta, az Európai Bizottság nyilatkozatai ellentmondásosak, már nem vállalják fel korábbi véleményüket.
Az uniós válaszlevél alapján Magyarország a helyi közlekedés fejlesztésére szánt keretből igényelt volna támogatást, a pályázatban viszont az útszakasz transzeurópai hálózatba illeszkedésével érveltek. A helyettes államtitkár szerint azonban a közép-magyarországi régióhoz tartozó Pest megye érintettsége miatt nem is pályázhattak az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz.
