Ideiglenes lesz a magyar–szerb határra tervezett kerítés, a felállításához szükséges forrásokat a nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania. Ez derül ki a határzárról szóló kormányhatározatból, ami ma jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormány egy 175 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítés előkészítését rendelte el a magyar–szerb határon. A Blikk arról írt, hogy ez 30 milliárd forintba is kerülhet, de értesülésüket eddig nem erősítették meg. A határőrség korábbi szóvivője a lapnak azt mondta: néhány hét alatt fel lehet építeni egy ilyen hosszúságú kerítést.
Lattmann: Kötelességünk befogadni őket
A nemzetközi jog szerint Magyarországnak akkor is kötelessége befogadni a háborús övezetből érkező menekülteket, ha megépül a négy méter magas és 175 kilométer hosszú kerítés a szerb határon.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Hír TV-nek azt mondta, csak a gazdasági bevándorlókat lehet távol tartani a határzárral, de a Magyarországra érkező emberek többsége nem bevándorló, hanem menekült.
„Önmagában az is elégséges, ha valaki egy háborús helyzet miatt van fenyegetve, de nem feltétlenül a személye. Ha tehát valaki ezekből a régiókból érkezik, a nemzetközi jogi és európai szabályok szerint továbbra is kötelesek vagyunk a menekültjogi státuszt biztosítani” – mondta a nemzetközi jogász.
Gyurcsány: Megmentőként akar szerepelni a kormány
Gyurcsány Ferenc szerint a kormány egy általa kreált problémát akar megoldani, hogy megmentőként tűnhessen fel. Azt ugyanakkor a DK elnöke is elismerte az ATV-ben, hogy az emberek többsége egyetért a kormány intézkedésével. „Sajnos attól tartok, a magyar választók többsége azt gondolja, hogy egyébként helyes, hogy kerítést építenek, tehát én annak a tudatában mondom, hogy ez nincsen rendben” – fogalmazott a DK elnöke.
Mesterházy: A menekülteket nem állítja meg a kerítés
A szocialisták is egyetértenek abban, hogy a kormány csak a valós problémákról akarja elterelni a figyelmet. Mesterházy Attila az ATV-ben azt mondta: a menekülteket amúgy sem állítja meg a kerítés.
Szijjártó: Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás
Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben – a külgazdasági és külügyminiszter szerint. Szijjártó Péter a köztévén arról beszélt: a nemzetközi médiában inkább csak a Földközi-tengeren érkező bevándorlókat mutatják be, de arról már kevesebbet beszélnek, hogy Magyarország még nagyobb nyomást kénytelen elviselni. A tárcavezető úgy fogalmazott: az unió nem akar tudomást venni arról, hogy a nyugat-balkáni útvonalon is tízezrével érkeznek bevándorlók. A miniszter szerint ebben a helyzetben evidens, hogy a kormány lépéseket tesz a magyar emberek megvédése érdekében, ezért döntöttek a biztonsági kerítés felállításának előkészítéséről.
A telepítendő kerítés nem megoldás a menekültproblémára – ez az álláspontja a Helsinki Bizottságnak. Az emberi jogvédő szervezet szerint a kerítéssel legfeljebb annyit ér el a kormány, hogy Szerbia helyett más országok felől érkeznek majd a menekültek. „A határ mellé telepítendő kerítés, azt gondoljuk, nem tud valódi megoldást nyújtani a magyarországi menekültproblémákra. Álláspontunk szerint teljesen máshol kellene keresni a megoldást, ez a kerítés igazából egy dologra biztos jó: arra, hogy a migrációs útvonalakat elterelje Szerbia felől, valószínűleg inkább Horvátország vagy Románia felé fognak haladni a migránsok, köztük a menekülők is, és várható, hogy ezekből az országokból Magyarországra továbbra is be fognak lépni” – mondta Pardavi Márta társelnök.
ENSZ: Magyarország a harmadik helyen áll
Magyarországon a legmagasabb a menedékkérők száma az EU-ban a lakosságszámhoz viszonyítva, közölte az unió statisztikai hivatala. Míg az unió egészében egymillió emberre 365 menedékkérő jut, addig Magyarországon több mint 3300. Magyarország után Svédország és Ausztria következik 1100-as értékkel. Az idei év első három hónapjában 185 ezren kértek menedéket az EU-ban, Magyarországon csaknem 33 ezren folyamodtak menekültstátuszért. Közülük 23 ezren Koszovóból érkeztek, mintegy négyezren jöttek Afganisztánból és 2400-an Szíriából. A Magyarországra érkezők több mint 73 ezer kérelmet nyújtottak be, ez a szám például az észak-afrikai menekülthullám miatt sújtott Olaszországban is alacsonyabb. Az ENSZ magyarországi szóvivője szerint világszinten is emelkedett a menekültek száma. „Egészen elképesztő és egészen megrázó számok alakultak ki világméretekben. Félmillió ember kényszerült arra, hogy úgy éljen 2014-ben, hogy el volt szakítva a hazájától, akár az országán belül belső menekültként, vagy pedig a hazáján kívül menekültként. Ez olyan hatalmas szám, amire soha korábban nem volt példa, mióta az UNHCR létezik” – nyilatkozta Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbizottság magyarországi szóvivője.
A határra tervezett kerítésről a szerbeknek is meg van a véleményük.
