Tekeredik a kürtőskalács tésztája, ahogy a vita is az eredetéről. A recept először 1784-ben, Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária erdélyi szakácskönyvében jelent meg. A román mezőgazdasági miniszter azonban állítja: a grófnő román nemzetiségű magyar állampolgár volt, vagyis a kürtőskalács román hagyományos termék. A bukaresti politikus azt hangoztatja, mivel Magyarország is elismeri, hogy erdélyi termékről van szó, Erdély pedig Románia része, ezért a süteményt Brüsszel is Románia számára fogja elismerni védett termékként.
„Ezt nem vitathatja el senki a székelyektől, ez a székelyek hagyományos terméke, és bárki, bármilyen próbálkozást dob be most az utolsó száz méteren, például a minisztérium akarja levédetni román termékként, ezek meggyőződésem, hogy sikertelen próbálkozások lesznek. Ez a miénk volt, miénk lesz, a mi székely termékünk” – mondja Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor.
A történet furcsasága, hogy Románia úgy akarja oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként levédetni a kürtőst, hogy közben az igazságszolgáltatás tiltja a Székelyföld idegenforgalmi célpontként való népszerűsítését.
Magyarország is hagyományos különleges termékként jegyeztetné be az EU-ban a süteményt, a folyamatot még tavaly elindította a földművelésügyi tárca. „Nem az első eset, amikor Románia magáénak tudja, vagy magáénak akarja a kürtőskalácsot, érdekes, hogy a Székelyfölddel kapcsolatban még az elnevezéseket, a névhasználatot is kritizálja, ugyanakkor a magyarság, a székelység értékeire pedig igényt tart Románia. De nem első alkalommal jelentik ezt be, tehát nyilván itt még további viták várhatók” – véli Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A miniszter azt ígéri, mindenképp megvédik a hungarikumot, a kürtőskalács ugyanis székely, erdélyi és magyar érték, amely a magyar identitásnak is része.
