„A magyar társadalom elkezd félni tőlem, ahogy én is félek tőlük” – Ahmed Látótér című műsorunknak nyilatkozott még szeptemberben. 14 éve él Magyarországon, itt végezte tanulmányait, most pedig egy szőnyegházban dolgozik. Az arab férfi azt mondta: az utóbbi időben érezte hogy más szemmel néznek rá. Ahmed benyomásait több kutatás is megerősíti.
A Tárki legutóbbi felmérése szerint a magyarok többsége, 58 százalék kifejezetten idegenellenes, az idegenbarát válaszadók pedig szinte eltűntek. Az intézet azt is kimutatta, hogy az idegenellenesség leginkább a kvótanépszavazást megelőző időszakban erősödött meg, amikor ellepték a kormányzati reklámok az utcákat és a médiát.
Egy másik kutatóintézet, a Závecz Research felmérése pedig arra jutott, hogy
a magyarok már inkább elfogadnának szomszédjukként egy cigány, mint egy arab származású embert.
„Amikor az emberek kapcsolatba kerülnek kisebbségi csoportokkal, akkor elindul egy a kommunikáció, egy közös érzés hogy mindannyian vagyunk valakik, megismerjük egymást. Amikor nincsenek itt, akkor nagyon gyorsan lehet róluk egy ilyen sötét képet festeni, tulajdonképpen egy ilyen ördögi funkciót testesít meg. Ezt láthattuk itt tulajdonképpen az elmúlt egy évben” – mondta Závecz Research cégalapító-ügyvezetője, Závecz Tibor.
Arra a kevés munkára is jóval élesebb a verseny.
Ezzel is magyarázható a növekvő idegenellenesség a Budapesti Corvinus Egyetem szociológusa szerint. Melegh Attila úgy látja: hogy az élőmunka szerepének csökkenése, a hisztériakeltés és a kormány idegengyűlölő kampánya együttesen okolható a jelenlegi helyzetért.
„A migrációval kapcsolatban sokkal nyugodtabban kellene gondolkodni. A nagyon ellentétes érdekek feszülnek, helyi emberek, kormányzatok tőkevonatkozásában. Az, hogy ha ennyire hiszterizált a légkör, az nagyon komoly következményekkel járhat a politika alakítására, komoly következményekkel a már itt élők bevándorlókra, és komoly következménnyel abból a szempontból, hogy az elvándorlók és a későbbi bevándorlók milyen állapotokat fognak találni” – mondta Melegh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológusa.
Ungváry Rudolf író szerint, a keresztény és mohamedán kultúra találkozása nem csak Magyarországon okoz megoldatlan problémát. „Nem csak az, hogy idegenek, nem csak az, hogy arabok, hiszen nem arabokról van szó, hanem azokról, akik egy olyan kultúrában nőttek föl, amelyben a vallás politikaformáló és államformáló tényező. Ezen az európai társadalom valójában már rég túl van” – mutatott rá Ungváry Rudolf író.
Kutatók szerint világszerte erősödik az idegengyűlölet, aminek komoly szerepe volt a brexit népszavazás sikerében és Donald Trump választási győzelmében.
