„Minél később vesszük ezt napirendre, minél később döntünk erről, minél később kerül be a parlament elé, annál több terroristakötvényt tudnak vásárolni például Erbilben, Irakban, az Iszlám Állam egyik fellegvárában” – mondta Apáti István, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának jobbikos tagja, aki hiába próbálkozott, hogy napirendre vegyék pártja alaptörvény-módosítását.
Pedig az ellenzéki párt által benyújtott előterjesztés szövege egy mondat különbséggel szó szerint egyezik az Orbán Viktor által benyújtott alaptörvény-módosítással, amely november 8-án kétharmad hiányában elbukott a parlamentben. Az egymondatos kiegészítés a letelepedési kötvények forgalmazását tiltaná.
„Jól hangzik, amit mond, csak éppen nem igaz. Volt egy lehetőség arra, hogy valóban bizonyítsa a Jobbik, hogy a nemzeti oldalon áll, hogy fontosnak tartja a nemzeti kérdéseket, és akkor meg kellett volna szavazni az alaptörvény módosítását” – jelentette ki Vitányi István, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának fideszes alelnöke.
A bizottsági döntésből a Jobbik azt olvassa ki: fontosabb az offshore cégeknek százmilliárdos hasznot jelentő, Rogán-féle letelepedési kötvény a Fidesz–KDNP-nek, mint az uniós bevándorlási kvóta elleni védekezés. „Ha ez így van, akkor el kellene számolni a választópolgárokkal, hogy miért hazudtak, hiszen azt mondták, hogy ha november 8-án nem lesz erről szavazás, véget ér a világ, nem lehet eltolni egy héttel sem, két héttel sem, dönteni kell róla” – mondta Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő.
Orbán Viktor az érvénytelen októberi referendum után jelentette be az alaptörvény-módosítási javaslatot arra hivatkozva, hogy a több mint hárommillió nemmel voksoló állampolgár akaratának tesznek eleget. Az elbukott parlamenti szavazás után viszont már úgy nyilatkozott a kancelláriaminiszter, hogy megvárják az Alkotmánybíróság döntését az alapvető jogok biztosának beadványáról. Székely László egyébként jóval a kvótanépszavazás kiírása előtt, még tavaly decemberben fordult a taláros testülethez arra kérve választ, hogy a hatályban lévő alkotmány megengedi-e, hogy Brüsszel a magyar törvényhozás belegyezése nélkül menedékkérőket helyezzen át Magyarországra.
