„A mi családunk ezt a javaslatot teljes mértékben támogatná, hogy töröljék el az óraátállítást” – a kisgyermekes családok életét jelentősen felborítja a nyári és a téli időszámítás közti váltakozás. A kicsiket ugyanis nem érdekli, hogy éppen milyen időszámítás van, ők a biológiai órájuk szerint élnek.
„Hogyha eddig fél 8-kor kelt, akkor most fél 9-kor kell, akkor ezáltal a déli alvása is csúszik, és akkor lehet ha fél 4-4 körül ébred föl, amikor hirtelen délutáni alvásból felébredve már rendesen sötét van, és akkor az elég depresszív, hogy már négytől, még nagyon hosszú az este, még tele van, akkor van igazán tele energiával, és játszana, meg kimenne, mutogat kifele, de már sötét van, és ezzel már be vagyunk szorulva a házba” – magyarázta Kertész Thomas Annamária.
A szakemberek régóta arra figyelmeztetnek, hogy a téli-nyári időszámításra való átállás megterhelő. „A bioritmusunk változik meg, azaz a szervezet egyensúlya bomlik meg. Általában 3-4 nap kell ahhoz, hogy valaki ne vegye észre ezt az átállást, és szinte mindenki, sőt az egészséges ember is észreveszi, hogy egy picit ingerültebb, nem tudja, hogy mi történik vele, még akkor is, hogyha egy órával tovább alszunk” – így Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
Még az állatoknak sem könnyű, a disznóknak is napok kellenek, hogy megszokják: változott az etetés időpontja. „Ahogy megvolt az óraátállítás, mi minden nap 6 órakor kezdünk, és a disznó arra van ráállva, hogy ahogy meglát minket mozogni a telepen, akkor kezdi el követelni a kajáját. Azt a 3 és fél kilónyit, amit a tenyészállatok kapnak napjában egyszer, 6 órától fél 7-ig megkapják, s akkor onnantól kezdve szépen csendesen elpihennek, és eszik a szénát vagy a szalmát” – mesélte Hevesi István mindszenti gazdálkodó.
Az óraátállítást leggyakrabban az enegriatakarékossággal indokolják, még mindig évi 4-5 milliárdot spórol ezzel az ország. „Most október végén álltunk vissza a normál időszámításra, és március végén pedig az a plusz időszámítás, az a nyári, hiszen akkor takarítjuk meg a villamos energiát a nyári időszakban, hiszen akkor egyébként is hosszú nappali világosság ideje, és akkor az óraátálítással, mivel előre állítjuk az órát, akkor még egy órával megtoldjuk a nappali világosság idejét, tehát a villamosenergia-megtakarítás olyankor jelentkezik, tehát ilyenkor, a téli időszakban nem spórolunk energiát” – mutatott rá Berczelly Réka szóvivő.
A parlament előtt fekvő jobbikos javaslat azonban a nyári időszámítást tartaná meg, a párt szerint ezért így nem lenne kiesés. Csakhogy az európai nyári időszámítást uniós irányelv szabályozza, amit a magyar Országgyűlés nem írhat fölül.
„Mi lesz a végső jogi álláspontja az uniónak, az még kérdéses, de természetesen hogyha ennek uniós jogi akadálya van, akkor annak a megváltoztatását is tudjuk kezdeményezni” – hangsúlyozta Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
A parlament még idén tárgyalhat az óraátállítás eltörléséről.
