„Minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk” – így ünnepelte a Fidesz–KDNP 2014-es győzelmét Orbán Viktor. A pártszövetség akkor a listás szavazatok 45 százalékát kapta, amivel a parlamentben kétharmados többséget szerzett.
Egy évvel a választások előtt – a márciusi közvélemény-kutatások átlaga alapján – még ennél is jobban áll.
„A ’14-es eredményekhez képest a Fidesz–KDNP jelenleg öt százalékkal magasabb eredményre számíthatna, a baloldal nagyjából szinten van, a Jobbik húszszázalékos szint alá bemegy és 17 százalékos eredményt ért el az átlagolt eredmények alapján. Az LMP pedig továbbra is billeg a százalékos küszöb környékén” – közölte a Nézőpont Intézet vezető kutatója, Nagy Dániel.
Az előző választási eredményekhez képest tehát a Jobbik népszerűsége csökkent a legtöbbet. A Závecz Research kutatása szerint az elmúlt egy évben a párt szavazóbázisa is átalakult.
„Ez nem azt jelenti, hogy néppártosodott a Jobbik, hanem ezt úgy lehetne leginkább interpretálni, hogy ahol erős volt a Jobbik, kifejezetten erős volt, ugye a fiatal korosztályokban, ott azért elég jelentős mértékben csökkent a támogatottsága” – véli Závecz Tibor.
A baloldal támogatottsága viszonylag állandó. A Republikon kutatása szerint azonban, míg a kormánypártok és a Jobbik tábora hűséges, a baloldalon a pártok egymás rovására tudják növelni a támogatottságokat.
„Az MSZP-szavazók közül 31 százaléka szavazna át szíve szerint, hajlandó lenne a DK-ra szavazni, 35 százalék az, aki soha semmilyen körülmények között nem szavazna másra. Ez azért egy elég alacsony szám, tehát ha valaki azt gondolja, hogy az MSZP-szavazók mindig és örökre megmaradnak, az nem feltétlenül igaz” – mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.
A Publicus Intézet elemzése szerint a választók egyik fele szeretné, ha a Fidesz folytatná, a másik fele viszont kormányváltást akar. Utóbbira azonban csak akkor van reális esély, ha az a tömeg egy tömbre szavaz – hangsúlyozták a kutatók.
