A fóti templom parkjában gyűltek össze a gyermekváros bezárása ellen tiltakozók. A gyermekközpont parkjába ugyanis nem kaptak engedélyt.
„Mi, mint a gyermekváros egykori neveltjei, fontosnak tartjuk, hogy mi lesz a sorsa az intézetnek” – nyilatkozta Gosztonyi László, az esemény egyik résztvevője. „Amiért mi úgy gondoljuk, hogy meg kellene tartani, aminek nem sok esélye van persze, látva, hogy mi történik, az az, hogy ez az intézmény, tehát az országban ez az egyetlen intézmény volt, amely jól konstruált, jól felépített, jó szakemberekkel ellátott és nyitott volt” – fogalmazott Krizsán Ágnes demonstráló.
Hiába minden érv a gyerekotthon mellett, a kormány elképzelése szerint a gyerekeknek inkább nevelőszülőknél a helyük. Az otthonokat 2019-ig országszerte felszámolnák. „Azért, mert azt gondoljuk, hogy az intézmény soha nem fogja tudni megadni azt a kötődést és törődést, amit a család, illetve a nevelőszülői család igen” – mondja Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára.
A gyerekotthon miatt demonstrálók kételkednek a kormány ígéreteiben. A tüntetőket támogató ellenzéki párt politikusa úgy látja, a kabinet a gyerekek kárára szelektál a bezárásra ítélt intézmények között. „A speciális gyerekotthon lakói állítólag a kalocsai és a zalaegerszegi otthonokba költöznek majd. Ezek annyira családiasak és annyira emberségesek, hogy az ombudsman a jelentésében tavaly azt írta: a nevelők rendszeresen felpofozzák, megrugdossák, kulcscsomókkal ütlegelik a gyerekeket” – mutatott rá Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
A fóti gyermekotthon lakói ráadásul zömében kísérő nélküli menekült vagy fogyatékkal élő gyerekek – kérdés, hogy számukra akad-e majd nevelőszülő. „Nem tolonganak ma Magyarországon sem azért, hogy ilyen gyerekeket el tudjanak vállalni, azt pedig különösen aggályosnak gondoljuk, ha a gyerekeket egyszerűen átrakják egy másik helyre, anélkül, hogy minden körülmény az ellátásukhoz megfelelő lenne. Hatalmas nagy hiány van pedagógusokból, fejlesztő pszichológusokból, szociális munkásból és olyan gyerekvédelmi szakemberből, akikkel a gyerekek bizalmi viszonyt tudnak kialakítani. Hiába szól például ez az új gyerekvédelmi törvénymódosítás arról, hogy ha bántalmazás van, akkor a gyerek jelezze a gyerekjogi képviselő felé, hogyha ma Magyarországon tizenkilenc darab gyerekjogi képviselő van, a családján nevelkedő gyerek pedig 24 ezer” – nyilatkozta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A nevelőszülői munkát 2014 óta foglalkoztatási jogviszonnyal is elismerik, de idén január óta magasabb juttatásokkal és új képzésekkel is igyekeznek vonzóvá tenni.
