A CEU-ról vitáztak a Terror Házában

Mindenki mondta a magáét a lex CEU-ról rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A kormányszóvivő offshore-ozott, a kormánybarát történész hazugságkampányt emlegetett, a Soros György által alapított egyetem képviselője pedig visszautasította a vádakat és a nemzetközi példákra hivatkozott.

  • 2017. május 05., péntek 15:48
Vágólapra másolva!

A CEU-vita – A baloldal sírásója – Összefüggések és értelmezések – ezt a címet adta a XXI. Század Intézet a Terror Házában rendezett kerekasztal-beszélgetésnek. A Közép-európai Egyetemet két rektorhelyettes képviselte. A kormány álláspontját pedig az egyik oktatási államtitkár és a kormányszóvivő tolmácsolta, aki a CEU-n szerezte doktori címét.

Kovács Zoltán szerint az egyik legfontosabb dolog, amit tisztázni kellene, hogy miért gondolja a Közép-európai Egyetem vezetése, hogy azért, mert „a CEU-ra, ami egy virtuális egyetem, egy amerikai képviselő idézetét hadd mondjam ide, egy offshore egyetem, ezt kint hallottam a kongresszusban, egy virtuális létező egyetemre vonatkozó szabályok, amelyek nem teljesíthetetlenek, azok miért jelentik az akadémiai szabadság korlátozását és a szólásszabadság korlátozását”. A kormányszóvivő az offshore-ozással arra célzott, hogy a CEU amerikai anyaintézményétől mostanáig nem követelte meg, hogy valódi oktatást végezzen.

Enyedi Zsolt rektorhelyettes elmondta, a kormány egy huszonöt éve működő egyetemtől kéri azt, hogy bizonyos szerkezetben változzon meg, „és visszatérve a kormányszóvivő megjegyzésére, nem egy virtuális egyetemen végzett”.

A CEU rektorhelyettese visszautasította Schmidt Mária vádját, amely szerint a CEU nemzetközi hazugságkampányba kezdett. A történész házigazdaként, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatójaként vett részt a vitában. Húsvétvasárnap ő tett közzé írást Soros Györgyről A baloldal sírásója címmel.

„Mi neveztük a másik felet csalónak, vagy a magyar miniszterelnök hívott minket csalónak. Nem a magyar miniszterelnök volt, aki elment a rádióba olyan törvényeket kérve rajtunk számon, amelyek akkor még nem is voltak hatályban, nem a magyar miniszterelnök mondta azt, hogy mi egy másodlagos hadszíntér vagyunk” – mondta Enyedi, majd hozzátette a kormány azért fog kompromisszumot keresni, mert számos európai és magyar egyetem is kiállt a CEU mellett, illetve hetvenezren utcára is vonultak.

A CEU-ra szabott törvénymódosítás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.