3200 millió eurónyi szabálytalanság – ez a 2015. év mérlege az uniós támogatásoknál közösségi szinten. A csalások összértéke 640 millió eurót tett ki, ami átszámítva majd kétszázmilliárd forint – hangzott el a közpénzek átláthatóságáért küzdő Transparency International budapesti konferenciáján.
Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója ismertette: egy kutatásuk kimutatta, hogy átlagosan 25 százalékkal túlárazottak az uniós projektek, „de találtunk példát 4-5-6-szoros túlárazásra is. A magyar hatóságok és az OLAF közötti együttműködés is lehetne gördülékenyebb, az OLAF egy évben két-háromszáz ügyben vizsgálódik, ebből Magyarországra vonatkozóan egyetlen évben, 2015-ben tizennégy esetben talált visszásságokat, ami Románia után, ahol huszonkét esetet regisztráltak, a második legmagasabb szám”.
A korrupció egyik legfőbb éltetője az uniós támogatás, ez ugyanis a legkönnyebben ellopható pénz – emelte ki előadásában Tölgyessy Péter alkotmányjogász. „Azt mondja a berendezkedés, hogy a nyugati úton nem lesz magyar siker, nem lesz felzárkózás, más modellt kell keresni, és ez a más modell az, ahogy az állam fog igazságot tenni, az állam fogja mozgatni a gazdaságot, és az állam fogja mozgatni ezt. A Fidesz-rendszer nagyrészt erre épül, hatalmas mértékben megnőnek az állam manipulációs lehetőségei a gazdaságban, a médiában, mindenütt, és újra egy hatalom által egyben tartott ország lett Magyarország” – vélte Tölgyessy.
A Csalás Elleni Európai Hivatal főigazgatója a határokon átívelő nemzetközi korrupcióra hívta fel a figyelmet, példaként említve az M4-es metró beruházását. Az OLAF vezetője Magyarországgal kapcsolatban a költségvetés átláthatóságát sürgette. Giovanni Kessler arról is beszélt, hogy jó megoldás lehet a civil kontroll és a felügyelet biztosítása. „A helyzet az, hogy Magyarország az utolsó helyen áll egy olyan összehasonlításban, amely a kormányzat átláthatóságát vizsgálta. Ez egy független felmérés. Éppen ez hiányzik: nincs egy független felügyelőszerv, amely lehetőséget adna az állampolgároknak, hogy belelássanak a folyamatokba” – vélte.
Mivel az OLAF csak adminisztratív nyomozást végezhet, és büntetőeljárásokat nem indíthat, ezért a főigazgató szerint szükség lenne az európai ügyészség felállítására. Ehhez azonban a tagországok támogatása is kell. A magyar kormány pedig már közölte, hogy nem kér az uniós ügyészségből.
