Sok civil szervezetnek kényszer a külföldi támogatás
Kényszer volt sok civil szervezet számára a külföldi támogatás, ami miatt most jogszabállyal bélyegzik meg őket. A közelmúltban jelentősen csökkentek a számukra elérhető állami források, amelyeket egyre gyakrabban állami intézmények, önkormányzatok vagy Fidesz-közeli egyesületek között osztottak szét.
A lex civil megszavazása után bejárta a sajtót, hogy olyan jótékonysági szervezetekre is ráakaszthatják a „külföldről támogatott civil szervezet” kategóriát, mint az SOS-gyermekfalu Magyarországi Alapítványa. Az alapítványa által fenntartott hálózatokban és ifjúsági házakban ma közel négyszáz gyermek és fiatal él, a szervezet ezenkívül családmegerősítő programokat működtet mintegy száz gyermek családja számára Battonyán, Orosházán és Kecskeméten.
Vegyes támogatás
Az SOS-gyermekfalu Magyarországi Alapítványa – ahogy sok más civil szervezet – egyébként állami támogatást is kapott, ez azonban a tevékenysége fenntartására közel sem volt elég. Ahogy az alapítvány szóvivője, Varró Gabriella kérdésünkre elmondta, „az állami normatív támogatás mértéke a gyereklétszámmal és a nevelőszülői létszámmal arányos, 2016-ban 376 millió forint volt, ami az összbevétel 21 százalékát képezi. Állami kiegészítő támogatást néhány kisebb, évi legfeljebb 5-15 millió forint értékű projektet leszámítva a normatív támogatáson túl sosem kaptunk.”
 |
Mint mondta, az SOS Gyermekfalvak éves bevétele 2016-ban 1,811 milliárd forint volt, ennek 41 százaléka, 751 millió forint a nemzetközi SOS-szervezetektől származott. Ezen túl egyedi pályázatokon kaptak támogatást a Norvég Civil Támogatási Alaptól is. „Erre azért van szükség, mert a Magyarországról érkező bevételek még nem fedezik száz százalékig a költségeinket. Célunk, hogy anyagilag teljes mértékben önállóvá váljunk, de ez a mostani törvénytől független, 2013-ban meghozott döntés.”
Egyre nehezebben hozzáférhető támogatások
Bár az SOS Gyermekfalvak állami forrásai az utóbbi években nem változtak különösebben, más szervezetek esetében ez nem volt így. Peták Péter, a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 óta jelentősen változott a civilek által elérhető állami források szerkezete. Mint mondta, 2010 előtt a civil szervezetek két forrásból szerezhettek jelentős támogatást: európai uniós pályázatokon – a magyar kormányon keresztül –, illetve a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatain. Az Orbán-kormány alatt mindkét forrásból egyre nehezebben részesültek a civil szervezetek. „Az EU-tól lehívható, civilek számára elérhető források mennyisége nőtt, de nehezen hozzáférhető, az NCA helyére lépő új állami alap pedig csökkent, és egyre kevesebb szervezetnek csoportosította át a támogatást” – fejtette ki.
2014 után az EU-s forrásokat – amelyek pontos hazai elosztásáról kormányzati szervek döntenek – a civil szféra helyett egyre nagyobb mértékben osztották szét állami és egyházi szereplők között. „Gyakoribbá váltak a központi, úgynevezett kiemelt lebonyolítású programok – mondta Peták. – Az pozitívum, hogy a korábban jellemző, inkább rövid távú és helyi programokhoz képest a hosszú távú és országos szintűek kerültek előtérbe. Ezeket azonban gyakran meghívásos alapon, lévén kiemelt programok, hirdették meg, civil szereplők kizárásával. Helyettük általában állami intézmények indulhatnak és nyernek.”
A Civil Kollégium Alapítvány munkatársa szerint az EU-s pályázati pénzek elosztása így rendkívül erős kormányzati, politikai irányítás alá került. Ez nemcsak az országos programokra volt igaz, a helyi projektekre is egyre gyakrabban. A kiírásokra egyre inkább önkormányzatokkal együttműködő civilek pályázhattak, így számos civil szervezet elesett az állami támogatás lehetőségétől.
Durva központosítás
A civilek támogatásának másik ága, a Nemzeti Civil Alapprogram jelentős átalakításon esett át. „Az NCA-val 2010 előtt is voltak problémák, előfordultak a hatalmi harcok és politikai befolyásolási kísérletek, de a szervezet alapvetően részben alulról szerveződő volt, és tudta biztosítani a civil szféra érdekérvényesítését” – jelentette ki Peták Péter.
Az NCA decentralizált szervezet volt. Döntéshozó szervei nagyrészt a regisztrált egyesületek és alapítványok által megválasztott küldöttekből épült fel. Központi tanács csak a stratégiáért felelt, emellett működtek benne szakmai és a regionális kollégiumok – szintén a civil szervezetek delegáltjaiból –, amelyek speciális, illetve lokális projektekről dönthettek.
2011-ben az NCA helyén létrejött a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), amely már sokkal központosítottabb szervezet lett. A regionális kollégiumokat megszüntették, minden résztvevőnek szakmai kollégiumhoz kellett csatlakoznia. A központi tanácsában pedig túlsúlyba kerültek az állami szereplők, illetve a kormány által delegált személyek. A NEA elnöke például a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumi elnöke, Csizmadia László lett.
Milliók Fidesz-közeli civileknek
A Nemzeti Együttműködési Alap elindulásával szűkült azoknak a szervezeteknek a köre, amelyek állami forrásokhoz juthattak. Miközben a NEA által szétosztott összeg nagyjából azonos maradt, mint a NCA idején, hatalmas összegeket kaptak belőle kormányközeli csoportok. A NEA elindulása után – ahogy azt az Abcúg.com összeszedte – többmilliós támogatást nyert el például a Bethlen Gábor Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor fideszes politikus. Számos olyan kisebb szervezet is kapott szokatlanul nagy támogatást, amely a helyi Fidesz- vagy KDNP-alapszervezethez köthető. Ilyen például az Orosházi Polgári Együttműködés Egyesület, amelyet a város fideszes polgármestere vezetett, illetve a Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, amelynek elnöke, Gmoser András a kiskőrösi képviselő-testület fideszes tagja.
 |
| A Civil Összefogás Fórum plakátja a budapesti Ötvenhatosok terén 2016. december 7-én |
| Fotó: Marjai János / MTI |
Az állami támogatástól eleső szervezetek között volt például a szegény gyermekek esélyteremtésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány, amely így szintén a külföldről támogatott szervezetek listájára került. Az alapítvány vezetője kérdésünkre elmondta, öt-hat éve nem volt olyan – EU-s pénzeket elosztó – pályázat a Társadalmi megújulás operatív program (Támop) keretében, amelyen sikerrel indultak volna. Az Igazgyöngy Alapítványt korábban támogatta a Nemzeti Civil Alapprogram, a NEA viszont alakulása óta nem adott neki támogatást. Olyan indokkal utasította el éveken keresztül, ami korábban nem számított, hogy a jelenlegi szabályozás szerint olyan szervezet, amely normatív állami támogatást kap, nem indulhat a NEA pályázatain. Hiába nem a művészeti oktatásra, hanem az alapítvány működését kétharmadrészt kitevő szociális munkára kértek működési támogatást, nem kaptak.
„Az a baj, hogy az Igazgyöngy Alapítvány minden tevékenysége az állam működési hézagjaira épül, mint például a gyermekszegénységre, az oktatási szegregációra, az egészségügyi ellátó rendszer hézagaira. Ezzel rá is irányítjuk a figyelmet erre a problémára, emiatt ellenségnek tekint minket egy olyan rendszer, ameéy azt állítja, hogy minden jól megy” – fogalmazott L. Ritók Nóra.
Minimálisak a „Soros-pénzek”
Az alapítvány vezetője elmondta, akkor kezdtek el magánadományozókat keresni, amikor a támopos és az NCA-s lehetőségeik megszűntek. Ekkor lett fontos támogatójuk a Svájci Civil Támogatási Alap és Norvég Civil Támogatási Alap, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány. „Ez egyébként sokkal bizonytalanabb állapot, mint állami támogatásokból működni. Ezeknél a nemzetközi alapoknál sokkal több szervezet pályázik, nagyobb a konkurencia, nehezebb hozzájutni a forrásokhoz, mint a korábban nyitott állami pályázatokon. Az Igazgyöngy öt közhasznú, vagyis állami feladatot lát el” – hangsúlyozta az alapítvány vezetője.
Peták Péter megerősítette, hogy a NEA elindulásával nőtt meg a külföldi és hazai magánfelajánlók jelentősége. A külföldiek közül ekkor lett sok civil legfontosabb támogatója Norvég Civil Támogatási Alap, amely nagyságrendileg az NEA-hoz hasonló mennyiségű pénzt osztott el – a Norvég Alap nagyobb részének elosztásáról kormányzati szervek döntenek. Hozzátette: ugyanebben az időszakban a „Soros-pénzek” viszont stagnáltak vagy csökkentek. „2007-ben megszűnt a Magyar Soros Alapítvány, azóta a magyar civil szervezetek a Nyílt Társadalom Alapítványnál jóval kevesebb támogatásra pályázhatnak. A Nyílt Társadalom Alapítvány 2010 után sem állt be az állam helyére támogatóként, az az összeg, amelyet ma szétoszt, meg sem közelíti azt, amit például a NEA kezel” – mondta a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa.
