A kormánypárti politikusok szerint szó sincs gyűlöletkeltésről
Nem tartják gyűlöletkeltőnek a kormánypárti politikusok a menekült- és a Soros-ellenes kampányokat, sőt az Emmi kereszténydemokrata államtitkára az agresszió levezetésének véli a konzultációt. A Tárki tavalyi tanulmánya szerint a menekültválsággal és az azt követő kampányokkal rekordszintre nőtt az idegenellenesség Magyarországon. A felmérés alapján a xenofóbiára a falusiak és a középiskolánál alacsonyabb végzettségűek a legfogékonyabbak.
Soros György ellen hónapok óta folytat közpénzből kampányt a kormány. A Fidesz frakciószóvivője szerint nem emiatt durvult el a közbeszéd.
– Én a Hír TV műsorszerkesztési elveit riasztóbbnak tartom. Hogy nem mindenkit megkérdezve, arányosan és a magyar társadalmat reprezentáló műsort készítenek, hanem ha jól értem, tudatosan durva és vállalhatatlan véleményeket vágnak be. Ne tegyék ezt, sokat árt a közbeszédnek és a közmorálnak.– Nem gondolja, hogy inkább a kampány árt a közbeszédnek?– Van-e még kérdés? Nem – fogalmazott Halász János.
Az Emmi KDNP-s államtitkára szerint a Soros György elleni kampány levezeti az indulatokat, nem pedig szítja őket.
– A kormány meghallgatta az emberek véleményét a nemzeti konzultáció során, itt éppen ezért sokkal kevésbé jellemző az az erőszak vagy az az agresszivitás, amely nyugat-európai országokban mindennapos, hiszen szinte hetente lehet hallani ilyen eseményekről híreket.– Arra gondolok, ha valaki azt mondja, ezt az embert fel kell akasztani vagy le kell lőni, azt nyilván elítéli, tehát hogy eddig ne menjen el a dolog, azért bármiféle terv van-e?– Úgy gondolom, ha a valóságról, a valós tényekről őszintén tudunk beszélni, akkor pontosan ezeknek a nem elfogadható módon lévő megfogalmazásoknak tudjuk az elejét venni, hiszen kevesebben fognak akkor extrém vagy elfogadhatatlan módon beszélni – mondta Rétvári Bence.
A kormánypártok nem voltak mindig ilyen elnézők a közbeszéd állapotával kapcsolatban. Mesterházy Attila 2014-es köteles elszólásakor még aggódtak a gyűlöletkeltés miatt.
„Sajnos Gyurcsány Ferenc megjelenésével, porondra lépésével, aki Mesterházy Attila háta mögött lépked két lépéssel, visszatért a magyar közbeszédbe a gyűlölet vagy a gyűlöletkeltés és az erőszakra való hajlam” – jelentette ki 2014 januárjában Hoppál Péter, a Fidesz egykori szóvivője.
A Társaság A Szabadságjogokért jogásza szerint a kormány sorosozó kampánya az uszítás fogalmát nem meríti ki, a gyűlöletkeltését viszont igen. Utóbbit azonban a büntetőjog nem szankcionálja. Bíróságra csak Soros György vihetné az ügyet, ha személyiségi jogai megsértése miatt beperelné a magyar államot.
„A közösség elleni uszítás nevű tényállásnál mindig csoportokat védenek, a gyűlöletkeltés pedig egy büntetőjog által nem szankcionált közlésforma, amely akár egy-egy személy ellen is irányulhat; azt gondolom, hogy jelen esetben az utóbbiról beszélünk” – mondta Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza.
A kormány korábbi migrációellenes kampányának egyébként már mérhető a hatása, a Tárki tavaly januári felmérése szerint az idegengyűlölet mértéke rekordot döntött Magyarországon.
