Inkább az önkormányzatot fűtötték, mint a gyermekes családok otthonát
Számos visszaélés kíséri a szociális tűzifaprogramot. Sokan úgy is kaptak, hogy nem járt volna nekik, mások hiába jelentkeztek, pedig több gyermekkel fagyoskodnak. Az egyik szabolcsi faluban a szegények kárára spórolt az önkormányzat. A lakóházak helyett a középületeket fűtötték az állami tűzifával.
Egy Egerben élő család egyik tagja azt mondta, a saját költségén nem tud tüzelőt venni, ezért kénytelen felaprítani a bútorokat és azzal kifűteni az egyik szobát. Néhány négyzetméteren vészelik át a mínuszokat.
„Én építőiparban vagyok, de ilyen hidegben nem tudok menni, mert nem lehet dolgozni, az a kis pénz meg kevés nekünk arra, hogy a rezsire kimegy, a két gyerek iskolába jár, és fára már nem jut, nem tudunk vásárolni" – mondta Suhaj Béla.
A helyiek közül többen arra panaszkodnak: az önkormányzat külön szólt nekik, hogy jelentkezzenek az állami tüzelőre. Mégsem kaptak semmit. Közben a szétosztásra kiszabott határidő is lejárt. A fagy viszont még tartja magát.
Szabolcsban csaltak a tűzifával – legalábbis ezt mondta az térség független jelöltje. Volt olyan, hogy a rászorulókra bízták az elszállítást, holott a rendelet ezt tiltja. De olyan is, hogy jóval kevesebbet kaptak a kiszabott mennyiségnél.
„A nagyari esetben például azért indult el ez a folyamat, mert fűteni kell az önkormányzati épületeket, és ezeknek a fűtését valahol, valakin meg kell spórolni" – mondta el Lőrincz Zoltán független képviselőjelölt.
A szociális tűzifaprogram több sebből vérzik. A szabálytalanságok mellett környezetvédelmi kockázata is van.
„A szociális tűzifaprogramban nemcsak tűzifát osztanak, hanem rendkívül szennyező lignitet és barna szeneket is, körülbelül tíz százaléka a pénznek erre megy el, ráadásul szinte kivétel nélkül mindig vizes tűzifát kapnak, aminek rendkívül nagy a légszennyezése, tehát ilyen formában ez a program fenntarthatatlan" – véli a Levegő Munkacsoport egyik tagja, Lenkei Péter.
Mégis, fűtéskorszerűsítő programok helyett inkább arra folynak el a milliárdok, hogy a hulladékégetés veszélyeiről tájékoztassák az embereket. Holott tűzifa hiányában a legtöbben kényszerből tüzelik el a szemetet.
„Egyik-másik hulladékkezeléssel foglalkozó cég a szemetét ezekhez az emberekhez depózza le, nyilván ingyen és bérmentve, ők ebből fűtőanyagot nyernek, ezek a cégek pedig megússzák azokat a horribilis költségeket, amelyeket a hulladék kezelése során meg kellene fizetniük az állam javára" – számolt be Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke.
A Levegő Munkacsoport becslései szerint a légszennyezés okozta kár évente 11 ezer milliárd forint, azaz a GDP közel 20 százaléka.
