
Adománygyűjtő láda, jegyzőkönyv, aláírás, mikroadomány – ezek a kulcsszavai az utóbbi időszak egyik legnagyobb hazai politikai botrányának, a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom finanszírozási ügyének. A Magyar Nemzet összevetette az eddig nyilvánosságra került információkat az adománygyűjtés hatályos jogi szabályaival, és ezek alapján úgy tűnik: három ponton is elbukhat Karácsonyék mikroadományokról szóló védekezése.
Nem túlzás azt állítani, hogy fél éve Karácsony Gergely 99 Mozgalom nevű szervezetének finanszírozási botrányától hangos a magyar közélet. S nem csak annak jobboldali része, balról is élénken érdeklődnek az iránt, kik, miért és főként hogyan adtak félmilliárd forintot arra, hogy Karácsony Gergely megnyerje 2021-ben a baloldal kétfordulós előválasztását, majd ringbe szálljon a miniszterelnöki posztért. Karácsony végül az első előválasztási forduló után visszalépett, ám úgy fest, az adománygyűjtés körüli botrány még csak ezután bontakozik ki részleteiben.
Pedig nem lett volna nehéz dolga a 99 Mozgalomnak, az adománygyűjtés folyamatát ugyanis világosan megszabja a 350/2011 kormányrendelet. A jogszabály sok más mellett tartalamazza, hogy pénzt ládában is lehet gyűjteni.
Ekkor az adománygyűjtő doboznak zártnak kell lennie, mégpedig úgy, hogy az adományt elhelyezhessék benne, de a bedobott készpénzt, vagy más értéket csak a láda felnyitásával lehessen kivenni. A gyűjtőládán fel kell tüntetni a gyűjtő szervezet nevét, elérhetőségét.
Fontos az is, hogy a láda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább két képviselője jelen legyen. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről, utóbbiról például címletek szerint. Ezután gondoskodni kell arról, hogy a szervezet könyveibe bejegyezzék a juttatást.
Emellett – Karácsonyék ügye szempontjából – lényeges az is, hogy az adomány gyűjtője köteles tájékoztatni az adakozókat a gyűjtés céljáról.
A cikk folytatása a Magyar Nemzet oldalán érhető el!
2 perc
2 perc
2 perc