

Ismét nagy ívű beszéddel készülhet Orbán Viktor miniszterelnök a jövő szombaton megrendezendő Tusványosi Szabadegyetemre, ahol, ha tartja a szavát, akkor nem 2030-ig, hanem 2040-ig fogja felvázolni Magyarország kilátásait.
Idén rendezik meg az immáron 33. tusványosi szabadegyetemet. A Jobb pályán címet viselő, július 23. és 28. között megtartandó rendezvényen ezúttal is a közéleti-kulturális témák dominálnak majd, ám ahogy megszokhattuk, a gazdaság is terítékre kerül. Bár a Széll Kálmán-sátor lesz az állandó helyszíne az 5 napos rendezvény alatt a manapság nem kevésbé konfliktusos témáknak, valójában a miniszterelnök szombati beszéde tartalmazhat leginkább izgalmakat.
Főleg azért is, mert a kormányfő tavaly egy mainál sokkal nehezebb környezetben értékelte a folyamatokat: hiába csökkent az infláció, még mindig két számjegyű tartományban volt, és a növekedés sem nézett ki túl fényesen, főleg, hogy már egy évet töltött a gazdaság a technikai recesszióban. A magyar gazdaság éppen kikecmergett az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságából, miközben a külső fenyegetés és a vámháborúk képe már felsejlett.
Azóta szinte minden területen javultak a gazdaság pozíciói, nemcsak az inflációs kérdés rendeződött, vagy az egyensúlyi mutatók álltak helyre, hanem a növekedés is újraindult, tehát az alapok úgy-ahogy megvannak ahhoz, hogy folytatódjon a gazdasági felzárkózás.
A felzárkózással az a célja a regnáló kabinetnek, hogy 2030-ra Magyarország az unió egyik legélhetőbb országa legyen, érje el az EU fejlettségének 90 százalékát. Egy tényező azonban még mindig van, amely továbbra is beárnyékolja a kilátásainkat, és korántsem könnyíti meg a helyzetünket: a kereskedelmi konfliktusok és a háborúk még mindig a nyakunkon vannak, az orosz–ukrán háború már több mint két és fél éve.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Facebook