Tebenned bíztunk eleitől fogva.... – Vetítő

Adás:
2015. október 25., vasárnap 22.05
2015. október 29., csütörtök 14.05
2015. október 31., szombat 13.05

12 éven aluli nézőink számára nem ajánlott.

Tebenned bíztunk eleitől fogva....
A magyar reformáció története a XVI– XVII. században
Rendező: Pápai Szabó György

Minden esztendő október 31-én a reformáció napjára emlékeznek szerte a világon. Ezen a napon egy Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton kitűzte sorsfordító, történelemformáló tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Ez a nap a reformáció egyházainak születésnapja. Luther életművének méltó folytatója volt Melanchton Fülöp, Zwingli Ulrik és Kálvin János.
A reformáció kálvini iránya a mohácsi vész után mintegy egy-másfél évtizeddel kezdett terjedni Magyarországon. A hódoltság területen, illetve Erdélyben és Partiumban, de az ország többi részén is viharos gyorsasággal terjedtek előbb Luther Márton, Zwingli Ulrik és Kálvin János reformátori tanításai.
Európában elsőként a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásszabadság elvét, s 1571-ben már törvénybe foglalták az ún. bevett felekezetek, úgymint az evangélikus, a református és az unitárius felekezetek szabad vallásgyakorlását.
A mohácsi vész után a XVI. század Magyarországán járványok és idegen zsoldos hadak pusztítottak. Az ország legjelentősebb politikai, vallási, kulturális vezetői a mohácsi csatatereken áldozták életüket. Az országban anarchia és szegénység uralkodott. A fizikai elnyomorodás mellett lelki, szellemi apátia uralkodott el a nemzeten.
A nemesség, a polgárság és a jobbágyság is valami gyökeresen újra, a nemzet a csüggedés mocsarából felemelkedő lelki-vallási élményre, a megtérés, újjászületés eseményére várt.