Kiemelt videók
Új adókat kell kivetniük az önkormányzatoknak
Nagyobb adóbevételre lesz szükségük az önkormányzatoknak, ezért jövőre újabb települési adókat kell kivetniük, ha pótolni akarják az állami finanszírozási rendszer átalakítása miatt kieső bevételeiket. Az idén hatályba lépett földadót és útadót azonban eddig alig több mint száz településen vezették be.
Kapu-, kémény- és kerítésadó feltehetően sehol sem lesz, ám a helyhatóságok többsége 2016-ban kénytelen lesz bevezetni valamilyen települési adót.
Gödöllőn valószínűleg infrastruktúra-fejlesztési hozzájárulásnak nevezik majd azt a sarcot, amelyet a helyi utak karbantartása miatt kell kivetni a lakosságra. „Most már csak 630 milliárd forint az, amivel az állam részt vesz az önkormányzatok finanszírozásában. Az önkormányzatok nettó befizetők, mert az általuk felhasznált források, a befizetett áfa és járulékok nagyobb összeget jelentenek, mint amit az állam ad a számukra, a feladataik ellátására. Épp ezért kell gondolkodni, hogy hogyan lehet többlet forráshoz jutni” – hívta fel a figyelmet Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
A települési adóból származó bevételt infrastrukturális fejlesztésre, illetve szociális támogatásra költhetik a helyhatóságok. Az önkormányzatok tág körben szabhatják ki a közterhet, a Csongrád megyei Zsombó például a templomtorony kivételével a húsz méternél magasabb épületek tulajdonosait adóztatja.
„A helyi adótól eltérő felhatalmazás alapján rendelhet el a települési önkormányzat települési adót olyan területen, ahol törvényi tiltás nem érvényesül. Tulajdonképpen bármely adótárgyra – nagyon fontos, hogy adótárgyra – állapíthat meg, amelyre nem terjed ki a törvényi közteher hatálya. Viszont nem lehet a települési adó alanya állam, önkormányzat, egyéb szervezet és vállalkozó” – mondta Belányi Márta, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
A Kúria korábbi álláspontja szerint nem vethető ki települési adó, ha célzottan csupán egyetlen adóalanyt érintene, és nem általános érvényű. „A Kúria egy eseti döntésében kimondta, hogy az az adómérték, amely évente a vagyon értékének közel 60-70 százalékát teszi ki, súlyosan aránytalan. Ennek az az oka, hogy nyilvánvalóan belátható időn belül felemészti az adótárgyat” – hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke.
Az ombudsmani hivatalhoz máris számos megkeresés érkezett a lehetséges adóalanyok részéről. „Panaszok szép számmal érkeznek. Általában az arányosság, illetve a mentesülés lehetőségeinek ügyében, illetve a diszkriminatív voltát szokták kifogásolni” – fejtette ki Székely László, az alapvető jogok biztosa.
A törvénymódosítás életbe lépése óta a települések mindössze 0,3 százaléka, azaz mintegy száz önkormányzat élt a lehetőséggel és terhelte meg a lakosságot földadóval vagy útadóval.
