Amikor a HVG publicistája megszólal, a szavak nem építenek, hanem inkább úgy folynak szét, mint a megrepedt szennyvízcső tartalma a díszburkolaton. Tóta W. Árpád legutóbbi performansza a keresztény Magyarország kapcsán az intellektuális önmegsemmisítés tankönyvi példája, ahol a verbális agresszió már a gondolat hiányát hivatott elfedni.
A politikai bosszúvágy által szült börtönvíziók csupán a közírói színvonal süllyedése feletti kórjelek, amelyekben a baloldali véleményvezér stílusa a kocsmai szitkozódást próbálja magas művészetként eladni.
