Ők lehetnek a földprivatizáció legnagyobb vesztesei
Az állattenyésztés lehet a legnagyobb vesztese a földprivatizációnak a nagygazdaságok érdekképviselete szerint. A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének egyik vezetője arra emlékeztet, hogy a kijelölt területek döntő többségét jelenleg tőkeerős gazdasági társaságok művelik. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a magánosítás terve ellen.
„A föld azé legyen, aki megműveli!” Az 1945 utáni földosztás politikai szlogenjével vezette fel szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján a kancelláriaminiszter a privatizációs tervet. A kormány az állami szántóföldek és legelők java részét dobra verné, 300-380 ezer hektár kerülhet magántulajdonba. „Ezeket a földterületeket csak magyar állampolgárok számára lehet értékesíteni. Olyan magyar állampolgárok számára, akik élethivatásszerűen földművesek és egyúttal helyben lakók is” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gazdasági társaság és külföldi személy nem vehet termőföldet. „Azok a találgatások, illetve azok a vádak, amelyek megfogalmazódtak a sajtó hasábjain, akár a sajtóból, akár az ellenzéki pártok részéről, hogy itt a nagybirtok kerülne helyzetbe, az kizárható: 300 hektáros felső plafon van a tulajdonlás szempontjából is” – fogalmazott Giró-Szász András.
A 3 hektárnál nagyobb területekre licitálni kell majd, ami az LMP szerint a nagytőkének kedvez. „Addig, ameddig tulajdonos vagyok államként, megszabhatom, hogy mi történjen ezzel a földdel. Hogyha azt mondom, hogy 50 hektáronként kötelező legyen egy embert foglalkoztatni, és csak annak adom oda, aki ezt megteszi, mert ezzel vidéki munkahelyekhez járul hozzá, és csak olyannak adom oda, aki a minimálbér másfélszeresét legalább odaadja nettóban az alkalmazottjainak, akkor ezzel tudok vidékpolitikai célt szolgálni. Ha lemondok a tulajdoni jogról, akkor onnantól kezdve semmire nem tudok menni. És ez a baj megint, hogy az egyén és a közösség érdeke ütközik. Mert az egyén érdeke az, hogy a legnagyobb profitra tegyen szert, minden gazdálkodónak” – nyilatkozta Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő.
Egy másik ellenzéki párt, a Párbeszéd Magyarországért szerint strómanokkal egyszerűen kijátszhatók a privatizációs korlátok. „Hazugság az is, hogy ez majd az úgynevezett helyi gazdálkodóknak lesz jó, hiszen egyrészt láttuk az elmúlt években az állami földbérletpályázatokon, hogy mennyire furcsán és rugalmasan kezelik a helyi gazda fogalmát. Másrészt meg azt is láthattuk, hogy Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor jobbkeze is helyi gazdaként harácsolt össze a megengedettnél jóval nagyobb földterületet, cégein és rokonain keresztül” – szögezte le Szabó Rebeka elnökségi tag.
A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint az állattartás lehet a legnagyobb vesztese a magánosításnak. „Ezeknek a földeknek a döntő része – most nem az a 30-40 ezer hektár, ami a földért életjáradék program keretében került az állam tulajdonába – volt állami gazdaságok földjei. Itt a legkorszerűbb mezőgazdasági technika és technológia működik, sőt az állatállomány jelentős része ezekben található. Hogyha ezeket a földeket most szétosztjuk, feldaraboljuk 300 vagy annál kisebb parcellákra – vagy azt, hogy mekkora parcellákra, azt az élet eldönti –, akkor tulajdonképpen hosszú távon ezek a vállalkozások el fognak lehetetlenülni” – hangsúlyozta Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese.
Máhr András azt feltételezi, hogy a költségvetésnek szüksége van a földprivatizációból várható 250-300 milliárd forintra. Lázár János azt hangoztatta, hogy a pénzt az ország nem élheti fel, abból az állami vagyont kell gyarapítani.
