Szünetelteti a kamatvágásokat a jegybank – 6,50 százalék maradhat az alapkamat

Ahogy legutóbb, úgy ezúttal sem várható nagy meglepetés, tavaly szeptember óta ugyanis gyakorlatilag minden a kamatcsökkentés ellen dolgozik, amin biztosan nem segített a vámháború következtében kialakuló piaci bizonytalanság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne küldene olyan üzenetet a jegybank, amely a következő hónapok menetrendjét is meghatározhatja.

2025. április 28., hétfő 09:15

Jelenleg semmi nem szól a monetáris kondíciók lazítása mellett – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kedden ugyanis ismét ülésezik a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely, ahogy legutóbb, a márciusi kamatdöntéskor, ezúttal is a kamattartás mellett teheti le a voksát. Tavaly szeptember óta ez lehet a hetedik egymást követő hónap, hogy szünetelteti a kamatvágásokat a jegybank, így továbbra is 6,50 százalék maradhat az alapkamat.

Regős Gábor emlékeztetett rá: az MNB is kinyilvánította azt, hogy az alapkamat a közeljövőben nem változik, és rendre szigorú üzeneteket küld a piac számára. De nem szól az irányadó ráta csökkentése mellett a magas infláció sem, még akkor sem, ha az áprilisi adat már a célsáv teteje körül alakulhat, ebben ugyanis az árrésstopnak nagyjából 1 százalékpontnyi szerepe van.

A gyenge forintárfolyam szintén nem szól a lazítás mellett. Az ország kockázati megítélése szintén nem áll mostanában erős lábakon, erre utal a néhány héttel ezelőtti kilátásrontás is – ezzel utalt arra elemző, hogy nemrégiben kisebb meglepetést okozva a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet váratlanul rontott az érvényben lévő BBB– kilátásunkon. A magyar szuverén adósbesorolás ezzel egy lépcsőre került a bóvli kategóriától, ugyanakkor a másik hitelminősítőnél még mindig magasabban van az osztályzatunk.

Annak ellenére, hogy Regős szerint az inflációs várakozások magasan vannak, aminek a letöréséhez az MNB szigorú monetáris politikájára van szükség, lehet pozitív meglepetés az inflációban. Áprilisban minden jel szerint a a fogyasztói árindex visszatérhetett a jegybanki toleranciasáv felső széléhez, azaz a 4 százalékhoz, ami egyértelműen az árrésstopnak köszönhető. Emiatt volt olyan elemző, aki az inflációra vonatkozó idei becslését majd egy százalékponttal lejjebb hozta.

Ebben az árrésstop mellett legalább akkora jelentősége van a banki és telekommunikációs cégek önkorlátozásának, mint az üzemanyagárak esésének. Az elmúlt három hétben folyamatosan csökkentek az üzemanyagárak, a benzin nagykereskedelmi ára mintegy 30 forinttal esett, így április közepén a legtöbb hazai kúton már 580-590 körüli átlagárakkal lehetett találkozni, ami 60-70 forinttal olcsóbb a januári csúcsnál. Bár az utóbbi napokban volt korrekció, de az lényegében átcsúszhatott a következő hónapra, ugyanis a KSH esetében minden hónap 20-ig tart az adatfelvétel.