NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvAdattár Hír TV Archív

Lázárék 5-10 százalékos reklámadókulcsra gondoltak

5 és 10 százalék közötti reklámadót javasol a miniszterelnökséget vezető miniszter, a kis cégek továbbra is mentesülhetnének a közteher alól. Lázár János elképzelhetőnek tartja, hogy a közteher sávos lesz, de az aránytalan különbségeket kiküszöbölné. A törvényjavaslat várhatóan még márciusban a parlament elé kerül. A reklámadó miatt az Európai Bizottság adó- és versenyjogi eljárást folytat Magyarországgal szemben.

  • 2015. március 03., kedd 12:34
Vágólapra másolva!

„A 2015-ös költségvetésben a reklámadó előirányzata 6,6 milliárd forint. A 6,6 milliárd forintra a költségvetésnek szüksége van” – mondta Tállai András, az NGM államtitkára.

Az Európai Bizottság azonban nem a magyar költségvetés oldaláról közelíti meg a reklámadó kérdését. Brüsszel már februárban felszólította a kormányt a törvényjavaslat módosítására. „Amennyiben a legrövidebb időn belül, ami praktikusan néhány hetet jelent, bemutatjuk a sávos adózás megszüntetése érdekében tett lépéseinket, úgy a főigazgatóság nem indít felfüggesztő eljárást, ellenkező esetben azonban a reklámadót felfüggeszti, azaz utasít a reklámadó megszüntetésére, valamint a beszedett adó visszafizetésére, továbbá büntetőkamat megfizetésére is kötelezi a magyar kormányt” – közölte Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós államtitkára.

Lázár János ehhez hozzátette még: nem a reklámadót, hanem annak mértékét és kulcsát kifogásolja Brüsszel. Jelenleg hat adókulcs van, a legmagasabb 50 százalékos, ez kizárólag az RTL Klubot sújtja. Lázár János kétkulcsos adót javasol. A felső kulcs mértékéről még nincs végleges döntés.

500 millió forintos adóalapig jelenleg nem kell reklámadót fizetni, Lázár János azt szeretné, ha ez így maradna. „A legalsó sávok megtartásának én látom a realitását, de az Európai Bizottságnak két főigazgatóságával, adó- és versenyjogi főigazgatóságával van vitája jelen pillanatban a magyar kormánynak. Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy ez mindkét főigazgatóság tekintetében elfogadásra kerül, hiszen versenyjogi szempontokat és kérdéseket érint. Könnyen lehet, hogy a reklámadót mindenkire egyformán be kell vezetni” – hangsúlyozta a miniszter.

Az adó szétterítése az előírt 6,6 milliárd helyett akár 8-10 milliárdot is hozhat az államkasszának. Ennek nagy részét azonban a külföldi multik helyett a magyar tulajdonú kis médiacégek fizetnék.

A miniszter leszögezte: az RTL-lel folytatott tárgyalások során fel sem merült, hogy a csatornának változtatnia kellene híradóján. Lázár János szerint a javaslat még márciusban a parlament elé kerülhet.

Az ellenzék továbbra is elutasítja a reklámadót

Az ellenzéki pártok továbbra is elutasítják a reklámadót. A szocialisták azt ígérik, hatalomra kerülésük esetén eltörlik a közterhet. Kunhalmi Ágnes azt hangoztatta: a reklámadót büntetőeszközként használja a Fidesz. „Ez egy színjáték, színház volt a mai bizottsági ülés is. Úgy tesz a kormány, mintha egyébként ezt a hibát, ezt a problémát, amit a reklámadó okozott, és ezt a politikai felháborodást nem ők okozták volna, rátolják az Európai Unióra, az Európai Bizottságra. Kérem, reklámadóra nem azért nincs szükség Magyarországon, mert azt az Európai Unió vagy bármely intézménye kérné, hanem azért, mert mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy a reklámadó és az a médiaszabályozási környezet, amit a Fidesz 2010 óta kialakított Magyarországon, az bizony káros a szólásszabadságra” – fogalmazott az MSZP-s országgyűlési képviselő.

Monopolizált tömegtájékoztatást vizionál a Jobbik

Nem ért egyet a módosítással a Jobbik sem. A radikális párt alelnöke szerint a reklámadó monopolizálhatja a tömegtájékoztatást. „Az adórendszer nem szolgálhat a kormányzó párt nevében bunkósbotként a politikai ellenfelek ellen” – hangsúlyozta Volner János, a Jobbik alelnöke.

Szabó Tímea szerint egyértelmű, hogy a reklámadó bevezetésének politikai okai vannak. A PM-es politikusnak arra is van ötlete, hogy visszavonása esetén miből pótolják a kieső bevételt. „Azt gondolom, hogy ha a magyar államháztartásnak szüksége van 6,6 milliárd forintra, akkor épüljön kevesebb stadion” – közölte Szabó Tímea, a PM társelnöke.

A futball-utalások a reklámszövetség konferenciáján is előkerültek. A Magyar Reklámszövetség elnöke szerint egyértelmű áremeléssel jár a reklámadó módosítása. „A kormányzat nagyon elhibázott lépést tesz, amikor nem veszi figyelembe, hogy ez milyen hatással lehet a fogyasztói árakra és nem az eredeti cél valósul meg, hogy a közteherviselésben vegyen részt a médiaipar, mert itt nem erről van szó, mivel ezzel minden más iparágnak árt és megnehezíti az életét” – mondta Urbán Zsolt. Hozzátette: Ausztriában a médiavállalkozások 13 százaléka a jogszabály bevezetése után azonnal csődöt jelentett.