Csütörtökön nyithatnak ki legkorábban a bankok
Legkorábban csütörtökön nyithatnak ki a bankok Görögországban a bankszövetség szerint. Az athéni szervezet a pénzkivételi limit további csökkentésére is számít. Közben az este kinevezték a lemondott pénzügyminiszter utódját is. Jánisz Varufákisz helyett Efklídisz Cakalótosz lesz a tárcavezető, aki korábban Varufákisz helyettese volt a tárcánál. Kedd este Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából az eurózóna állam-, illetve kormányfői. Görög kormányzati források szerint Athén új javaslatokat terjeszt elő a csúcsértekezleten, ebben állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök.
Kedden is zárva maradnak a pénzintézetek Görögország-szerte. A görög bankszövetség szerint legkorábban csütörtökön nyithatnak ki a bankok és a pénzkivételi limit is megmarad. „Figyelembe véve, hogy az EKB nem tartotta meg az ülését ma, úgy döntöttünk, hogy meghosszabbítjuk a banki szünetet két nappal, szerdáig. Azok a bankok, amik nyitva voltak ma, nyitva lesznek a következő két napban is, és ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, amit eddig is, szerda estéig” – mondta a görög bankszövetség elnöke. A nyugdíjasok nem veszítették még el a türelmüket. Vannak, akik még mindig az Európai Unió segítségében bíznak.
Görögország közben még hétfőn pénzügyminisztert cserélt. Jánisz Varufákisz távozott, helyére Efklídisz Cakalótosz jött. Varufákiszhoz hasonlóan utódja is gyakran kritizálta az EU-t hasztalan megszorítópolitikája miatt, aminek eredményeként szerintük Görögország elszegényedett. „Osztálykérdés volt a népszavazás. Egyszerű munkás és középosztálybeli emberek, akik elveszítették az üzleteiket, azt mondták, hogy meg akarnak bízni a kormányban, ami életképes megoldásokat hoz” – fogalmazott a görög pénzügyminiszter.
Az életképes megoldásokról tanácskoznak kedd este az eurózóna állam- és kormányfői Brüsszelben. „A mi álláspontunk szerint Görögországnak nehéz intézkedéseket kell hoznia, amivel pénzt takaríthat meg annak érdekében, hogy a gazdasága egészséges legyen hosszú távon, de ők ettől menekülnek és népszavazást írnak ki és végeláthatatlanul tárgyalnának. Ez nem mehet így tovább” – nyilatkozta Mark Rutte holland miniszterelnök.
A német kancellár szerint az ajtó nyitva áll Görögország előtt a tárgyalások folytatására, ám az idő egyre sürget. „Az idő a lényeg és ragaszkodunk hozzá, hogy a görög javaslatok még a héten az asztalra kerüljenek, hogy tudjuk a helyzetet kezelni úgy, ahogy az most áll” – szögezte le Angela Merkel.
Az Európai Bizottság elnöke a parlamentben szólalt fel Görögországgal kapcsolatban. Azt mondta: a grexitet mindenképpen el kell kerülni, noha vannak olyanok, akik azért kampányolnak, hogy Görögország kilépjen az unióból és az eurózónából. „A görög egy nagyszerű nép és Görögországot kidobni az Európai Unióból vagy a monetáris unióból nem az, amit mi akarunk vagy akarnunk kellene. Az Európai Bizottság ezért a tárgyalások folytatásán fog dolgozni. Milyen lenne az Európai Unió, ha nem beszélnénk egymással, milyen lenne az unió, ha a tagállamok nem állnának szóba egymással? Ez az unió összes értékével ellentétes lenne” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker.
Közben telefonon beszélt Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel és Efklídisz Cakalótosz új görög pénzügyminiszterrel Jack Lew, az amerikai pénzügyi tárca vezetője, és jelezte, hogy Washington várakozással tekint az Athén és európai partnerei közötti tárgyalások folytatása elé.
A hitelezőkénél nagyobb a kormány felelőssége
Nagyobb a görög kormányok felelőssége a pénzügyi válság kialakulásában, mint a hitelezőké, hiszen hasonló válságkezelő programokat sikerrel vett annak idején Írország, Spanyolország és Portugália is – hangsúlyozta Magyarország élőben című műsorunkban Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külpolitikai tanácsadója. A korábbi uniós képviselő nem tartja kizártnak, hogy a válság elhúzódása esetén a katonaság veszi át az irányítást a balkáni országban. „A katonaság hagyományosan Nyugat-barát, amerikai- és Európa-barát, és hát most jelenleg Görögországban egy olyan kormány van, amelyik hadat üzen, szabadságharcot folytat Európával szemben, tehát elképzelhető, hogy a katonák kezükbe veszik az ügyeket. Én viszont mint liberális és egyáltalán mint demokratikus elkötelezettségű ember, soha nem pártolom a katonák politikai szerepvállalását, tehát nem gondolom, hogy ez jó megoldás lenne Görögország számára” – fogalmazott a külpolitikai tanácsadó.
