Görögország újabb hitelért folyamodik
Hétfőig zárva maradnak a bankok Görögországban, és érvényben marad a 60 eurós készpénzfelvételi limit a bankautomatáknál. A mediterrán ország újabb hitelt kért, az erről szóló kérelmet már benyújtották. A görögök mára készíthetik el legújabb javaslatukat a hitelezőknek. Alekszisz Ciprasz erről az Európai Parlamentben azt mondta, hogy a gazdaság-élénkítésre akarják fektetni a hangsúlyt.
Ha nem sikerül megoldást találni, akkor mindenki vesztesen kerül ki ebből a helyzetből – jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülésén Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Strasbourgban heves vita bontakozott ki a görög helyzetről. „Ha nem sikerül megállapodnunk, ez Görögország csődjét, illetve a bankrendszer csődjét jelentheti, és ez rendkívül fájdalmas lenne a görög nép számára. Kétségtelen, hogy ez természetesen még Európára is kihatna, geopolitikai értelemben is. Ha bárkinek is illúziója lenne e tekintetben, az, azt hiszem, naiv” – fogalmazott Tusk.
A plenáris ülésen felszólaló görög miniszterelnök a korábbi kormányokra mutogatott. Ciprasz olyan megoldást akar, ami élénkíti a görög gazdaságot. „Olyan megegyezést szeretnénk, amely megvalósítható reformokat tartalmaz és igazságos elosztását a terheknek. Viseljék inkább azok a terheket, akiknek még van erre lehetőségük. Sajnos az elmúlt öt évben ez nem így volt, mert eddig a görög nyugdíjasok és a bérből és fizetésből élők kellett megfizessék mindezt” – mondta a görög miniszterelnök
Az egyik spanyol néppárti képviselő arról érdeklődött, hogy hová lett az a pénz, amihez a korábbi mentőcsomagok révén jutottak. „Ciprasz úr, az előbb azt mondta, hogy a segítség nem jutott el a néphez. Akkor egészen pontosan hova ment el az a pénz, amit a spanyolok tette félre, ami a spanyolok adójából önökhöz eljutott? A spanyol nyugdíjasok, a spanyol munkások pénze hová került? Mire használták fel azt a 200 milliárd eurót, amit az európai polgárok önnek, illetve a görög népnek adtak?” – kérdezte Esteban Gonzalez Pons, az Európai Néppárt parlamenti képviselője.
A vezető európai politikusok azt kérték számon Alexisz Cipraszon, hogy viselkedjen felelősségteljes vezetőhöz méltóan és ne éljen vissza az európai közösség türelmével és bizalmával. „Igaz, amit mondott, hogy a görögök óriási erőfeszítéseket tettek. Ez igaz. De a probléma nem itt van. Az a probléma, hogy a görög politikai osztály nem tett elég erőfeszítést Görögországért. Ez ma a probléma. Mérges vagyok, be kell, hogy valljam, mert ön reformokról beszél, de nem láttunk konkrét reformjavaslatokat” – hangsúlyozta Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető.
Brüsszelben megerősítették, Görögország a szerdán benyújtotta hiteligényét az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi alapjához. A hírek szerint a görög kormány hároméves futamidejű kölcsönt kér, a pontos összeg azonban nem ismert. Mint ahogy az sem, hogy Athén milyen reformokat kínál cserébe, az erre vonatkozó javaslatokat valószínűleg csütörtökön pótolják.
Napokon belül elfogyhat a készpénz
Pénzüket féltő görög nyugdíjasok állnak sorban a helyi bankok előtt. A roham oka, hogy a lakosság attól tart, az ország készpénztartalékai hamarosan elfogynak. Bennfentes értesülések szerint ez akár két napon belül megtörténhet. Sőt, egyes sajtóértesülések szerint a kormány július végén pénz helyett ígérvényekkel fizeti ki a közalkalmazottakat és a nyugdíjasokat. „Attól félek, hogy a görögök éhezni fognak, és ez lesz a vég számunkra. A jövő történelemkönyveiben pedig az áll majd, hogy »ebben az országban valaha görögök éltek«” – véli egy athéni lakos. A görög pénzügyminisztérium alaptalannak minősítette az erre vonatkozó sajtóértesüléseket.
A pénzintézetek immár a nyolcadik munkanapon nem nyitottak ki. A bankokba csak azokat a nyugdíjasokat engedik be, akiknek nincsen bank- vagy hitelkártyájuk. A készpénzfelvételt is korlátozták, a plafon napi 60 euró. „Nézze, nekem mondjuk már napi 60 euró is sok pénz, bárcsak lenne napi 60 euróm. Az igazi gond az, hogy nem értem, hogy teheti meg az Európai Központi Bank elnöke és a görög jegybank elnöke, hogy korlátozza az emberek jogát a pénzükhöz való hozzáféréshez” – mondta egy másik fővárosi lakos.
A vendégmunkások is aggódhatnak
A korlátozásokat a görög vezetés azért rendelte el, mert az EKB befagyasztotta a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti támogatást, miután megszakadtak Athén és a hitelezők tárgyalásai. A görög pénzhiány a két ország közt ingázó albán vendégmunkásokat is aggasztja. „Ha a görögöknek annyi, akkor nekünk is végünk. Munkások vagyunk, úgyhogy ha nem tudnak nekünk munkát adni, nincs más reményünk. Tőlük függünk: ha van munkájuk, nekünk is lesz” – nyilatkozta egy albán vendégmunkás.
Görögországban több százezer albán dolgozik, de számuk egyre csökken. Idén január óta már csaknem 20 ezren hagyták ott görögországi helyüket és Németországban kértek menedékjogot.
