Orosz tengerészgyalogosok és önkéntesek védik a kormányzati épületeket Szimferopolban, a Krím félsziget fővárosában. Az orosz többségű Krími Autonóm Köztársaság egy hete kiáltotta ki függetlenségét, most pedig Moszkvához fordult segítségért. „A Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnökeként mindent meg kell tennem a lakosság védelme érdekében. Ezért fordultam Vlagyimir Putyin elnökhöz, hogy segítsen a nyugalom megteremtésében a Krím félszigeten – mondta az autonóm régió vezetője.
A Krím félsziget az 1960-as évekig Oroszországhoz tartozott, a lakosság alig negyede ukrán, a többség orosz és tatár. Mivel Oroszországtól a krími oroszok kértek segítséget, Moszkva hivatkozhat a helyi lakosság védelmére. Oroszország hat éve, a grúziai háborúban ugyanígy szerezte meg Dél-Oszétiát és Abháziát is. Vlagyimir Putyin elnök ellenszavazat nélkül kapta meg a felhatalmazást az orosz törvényhozástól.
„A duma elfogadta az elnök kérését annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a helyzetet a Krím félszigeten. Meg kell akadályoznunk, hogy az ukrajnai oroszokon zsarnokok uralkodjanak erőszakkal” – mondta az orosz parlament elnöke.
Dél-Oroszországban jelenleg 150 ezer katona és ezer páncélos gyakorlatozik, a szárazföldi erők néhány óra alatt elérhetik az ukrán határt. Az ukrán hadsereget mozgósították. Az ukrán belügyminiszter azt mondta: az oroszok már megkezdték az erők átcsoportosítását, a Krím félsziget környékén orosz helikoptereket, páncélosokat láttak.
„Az elmúlt időszakban az orosz hadsereg hatezer embert csoportosított át az ukrán határ közelébe. Harminc páncélozott járművet küldtek a Krím félszigetre, ami a nemzetközi szerződések megszegése. Ráadásul az épületek elfoglalásában az orosz tengerészgyalogosok is részt vesznek, orosz fegyverekkel” – mondja az ukrán védelmi miniszter.
Az ukránok az ENSZ-től kértek közvetítést, hogy elkerüljék a háborút. A világszervezet egyelőre csak megfigyelői csoport létrehozásáról döntött.
