Béketerv elfogadva
Elfogadták a minszki találkozón a béketervet a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről. Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko a hatoldalú tárgyalások után négyszemközt is egyeztetett a részletekről. Az orosz elnök szerint a tűzszünetről Ukrajnának kell tárgyalnia a szakadárokkal, mert Oroszország nem része a konfliktusnak.
Éjszakába nyúlóan tárgyalt egymással az ukrán és orosz elnök a fehérorosz fővárosban a kelet-ukrajnai válságról. Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko június óta most először tárgyalt egymással, a két és fél órás magánmegbeszélés után Putyin azt mondta: Oroszország mindent megtesz azért, hogy rendeződjön Ukrajnában a helyzet, de szerinte Kijev feladata az, hogy megállapodjon a szakadárokkal a tűzszünetről. „Oroszország nem tárgyalhat semmilyen tűzszüneti feltételről Kijev, Doneck és Luhanszk között. Ez nem a mi ügyünk, ez Ukrajna belső ügye. Mi csak a bizalmi légkör megteremtésében tudunk részt venni a tárgyalások során, ami, úgy vélem, nagyon fontos. Erről is egyeztettünk” – mondta az orosz államfő.
A négyszemközti találkozó előtt hat órán keresztül egyeztetett Fehéroroszország, az Európai Unió, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán az ukrajnai válság megoldásáról. Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője olyan tűzszünetet követelt, amely megvédi Ukrajna területi egységét és meggyorsítja a harcok befejezését.
A tárgyalások után Petro Porosenko azt mondta: olyan megállapodáshoz ragaszkodtak, amely garantálja a békét, és szabadságot biztosít azoknak az ukránoknak, akiket a szakadárok tartanak fogva.
Miközben Minszkben béketárgyalásokon próbálták rendezni Ukrajna sorsát, az ország keleti részében tovább folytak a harcok. A szakadárok egy ukránok által elfoglalt iskola épületét vették körbe Ilovajszkban, és tüzet nyitottak az épületre. Az ENSZ adatai szerint az ukrán konfliktusban eddig több mint 2200 ember halt meg.
NATO-bázisok jöhetnek létre Kelet-Európában
Bázisokat hozna létre Kelet-Európában a NATO az állítólagos orosz fenyegetés miatt. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a brit Guardiannek elmondta: a szervezet jövő heti ülésén dönthetnek arról, hogy megerősítik jelenlétüket az orosz határ mentén. Ennek részeként katonákat és felszereléseket telepítenének a térségbe, valamint támaszpontokat és főhadiszállásokat építenének ki. Szerinte modernizálni kellene a nem NATO-tagállam Ukrajna hadseregét is. Rasmussen arra hivatkozott, hogy Oroszország miatt teljesen megváltozott Európa biztonsági helyzete, így a NATO-tagországoknak is növelniük kell a katonai kiadásokat. Elemzők egy része viszont úgy véli, hogy az újabb fegyverkezés valójában az amerikai fegyverlobbi érdekét szolgálja.
