Létrejön az európai ügyészség, Magyarország nélkül

Európai ügyészség alakul az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások feltárására, de a magyar kormány nem vesz benne részt. A Fidesz szerint a csatlakozáshoz át kellene írni az alaptörvényt, de ezt nem akarják, mert a kormánypárt szerint Magyarországon ellopott pénz ügyében nem nyomozhatnak külföldiek.

  • 2017. június 09., péntek 06:56
Vágólapra másolva!

Az európai ügyészség az ellopott uniós pénzeket derítené fel. Húsz tagállam igazságügyi miniszterei döntöttek arról, hogy ügyészséget hoznak létre az uniós pénzek hatékonyabb elköltése és a csalások leleplezése érdekében. Csak áfabevételben ötvenmilliárd eurót vesztenek az uniós tagállamok a csalások miatt, egyebek között a hasonló csalási módszereket derítené fel az új testület. Az ügyészség független lenne, közvetlenül irányítaná a nyomozásokat, és bíróság elé vinné az uniós pénzzel kapcsolatos csalásokat.

Vera Jourová igazságügyi uniós biztos úgy fogalmazott, hogy a tanács politikai megállapodásra jutott az Európai Ügyészi Hivatal ügyében. „Ez jó nap az igazságszolgáltatás, és rossz nap a bűnözők számára. Eddig húsz tagállam csatlakozott, de nyitottak vagyunk a többi tagállam számára is, amelyek még nem csatlakoztak” – mondta a biztos.

A magyar kormány azt kifogásolja, hogy a határokon átnyúló bűncselekményeket uniós ügyészség vizsgálná. Emiatt ugyanis módosítani kellene az alaptörvény ügyészségre vonatkozó részét. A kormányt az sem érdekli, hogy egy nemzetközi ügynökség hatékonyabb munkát végezhetne, mint a magyar. Az is visszatartó erő lehet, hogy egy nemzetközi szervezetre nem tudnának politikai nyomást gyakorolni.

A közös ügyészi szervezettől való távolmaradásnak egyelőre nincs komolyabb jogi következménye, azonban már körvonalazódik egy olyan javaslat, amely a 2020 utáni költségvetési időszakban a kohéziós pénzek odaítélését attól tenné függővé, hogy egy tagállam tagja-e ennek az ügyészi szervezetnek. Az erre vonatkozó elképzeléseket az Európai Bizottság év végén, vagy jövő év elején ismerteti majd.