A menekültek döntik el, melyik országba akarnak menni
Uniós támogatásokat vonnának meg azoktól a tagállamoktól, amelyek nem vesznek részt a menekültek elosztásában. Így változtatná meg az Európai Parlament a dublini szerződést. A menekültek ezentúl négy országot nevezhetnének meg, ahol letelepednének, a tagállamokra pedig kvóták vonatkoznának. Az Európai Bizottság novemberig dönt a módosításról, utána még a tagállamoknak is meg kell szavazniuk azt.
A 2015-ös válság idején rengeteg szíriai menekült érkezett Görögországba. Valódi menekültek, akiket a nemzetközi jog is elismer. Nekik a dublini szerződés értelmében mindenképp Görögországban kellett beadni a kérelmüket, mert itt léptek az EU területére. Az EU most ezen változtatna.
Az új rendszer szerint nem annak az országnak kellene a menekülteljárást lefolytatnia, ahová a menekült elsőnek belépett, hanem szét lehet osztani őket. Amikor egy tagállamnak betelik a menekültügyi kerete – például Görögországnál ez 100 ezer főben van megállapítva –, akkor az ezen a kereten felül lévő menekült már egy kvóta alapján átkerül egy másik tagállamba és ott fogják elbírálni a kérelmét. A cél, hogy tehermentesítsék egy adott tagállam menekültügyi hatóságát. Ezzel azt akadályoznák meg, ami Görögországban történt, mégpedig, hogy az ottani hatóság tehetetlenül nézte, hogy a menekültek keresztülmennek az országon. Minden tagállamnak kötelessége lesz menekülteket átvenni – meghatározzák, hogy ez pontosan hány embert jelent, elvileg nincs felső korlát. A menekültek négy állam közül választhatnak, hogy hová szeretnének menni – ez különböző preferenciák, például nyelvtudás alapján történik. Az a tagállam fogja elbírálni a menekültügyi kérelmet, amit a menekült választ.
„A parlament egyetértett, hogy a dublini rendszert meg kell reformálni. Minden uniós tagállamnak kötelező benne részt venni, minden tagállam vállalja a rá eső részt a közös felelősségből. Értelemszerűen ez a menekültekre és nem migránsokra vonatkozik. Tisztában vagyok vele, hogy erről még viták lesznek a tagállamokkal, de tartósan jól működő európai menekültrendszert csak így hozhatunk létre” – mondta Cecilia Wikström, az Európai Parlament jelentéstevője.
A dublini módosítást az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt szavazta meg az Európai Parlament. A jogszabályt viszont a tagállamoknak is el kell még fogadni. Erre a magyar kormány várhatóan nem lesz hajlandó.
„Egyrészt, a menekültkérő dönti el, hova szeretne menni. Másrészt senki nem nézi, nem ellenőrzi, nem eldöntött folyamat van, tehát bejött, szétosztották. Nincs felső határ. Ez nem azt jelenti, hogy most a bejött embereket szétosztjuk és ennyi, hanem gyakorlatilag nyitva áll a következő évekre az ajtó, szóval én ezt a jelentést ilyen formájában elképzelhetetlennek tartom” – mondta Gál Kinga fideszes EP-képviselő.
A magyar kormány menekültellenessége miatt az uniós jogszabálytervben az is benne van, hogy amelyik tagállam nem hajlandó a kvóták betartására, az pénzbüntetésre, uniós források megvonására számíthat.
„Arról az elvről van szó, hogy ha valaki kategorikusan megtagadja a közös európai menekültpolitikában való részvételt, annak következményekkel kell számolnia az európai együttműködés más területén is, így a kohéziós alapok tekintetében is, mert nincs olyan, hogy bizonyos dolgokban részt veszünk, bizonyos dolgokban pedig nem. Ha valaki az Európai Unió tagjának tartja magát, annak az Európai Unió minden területén részt kell vállalnia” – fejtette ki Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője.
Az uniós tervek szerint egyébként, ha egy menedékkérőről kiderült, hogy mégsem jogosult védelemre, a visszatoloncolását is felgyorsítják, a mostani 2-3 hónapról 2-3 hétre.
