

Elhunyt az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság legidősebb tagja, a 87 éves Ruth Bader Ginsburg. A bíró szélsőbaloldali-liberális nézeteket vallott az alkotmánybíróság szerepét betöltő Legfelsőbb Bíróságban. Ha Donald Trump még elnöksége alatt olyan jelöltet talál, akit a republikánusok uralta szenátus is elfogad, azzal konzervatív fordulat következik be a legfelsőbb bíróságban.
Bill Clinton elnök jelölésére, még 1993-ban választották a Legfelsőbb Bíróság tagjává Ruth Bader Ginsburgot. Ő volt a testület legidősebb tagja, akinek rákbetegsége nem volt titok Washingtonban.
Szélsőbaloldali-liberális nézeteket vallott az amerikai közvéleményt élesen megosztó kérdésekben, mint az abortusz és a kisebbségi jogok.
A 2016-os kampányban nyíltan kiállt a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton mellett Donald Trump ellenében. Ezzel megsértette a bírákra vonatkozó szigorú pártatlansági előírásokat.
A Minnesota államban kampányoló elnök Bemiji város repülőtéren újságíróktól értesült Ginsburg bíró haláláról. Méltató szavakkal emlékezett meg egykori bírálójáról. Pedig Ruth Bader Ginsburg az utolsó utáni pillanatig éreztette, hogy ellenfelének tekinti Trumpot. Már az elkerülhetetlenre készülve, a halála előtti napokban unokájának diktált nyilatkozatában azt közölte: nem akarja, hogy az utódját az elnökválasztás előtt válasszák meg.
Trump már be is jelentett egy 20 nevet tartalmazó listát, akik szerinte megtestesítik az alapító atyák elveit. Közülük is a média Ted Cruz texasi, Josh Hawley missouri és Tom Coton arkansasi szenátort tartja a legesélyesebbnek a jelölésre. A szinte bizonyosra vehető konzervatív fordulattal a legfelsőbb bíróság olyan már lezártnak tekintett kérdéseket vehet ismét napirendjére, mint az abortusz.
Hír TV